Samuel Beckett
ír költő, próza- és drámaíró / From Wikipedia, the free encyclopedia
Samuel Barclay Beckett (Dublin, 1906. április 13. – Párizs, 1989. december 22.) ír költő, próza- és drámaíró.
Samuel Beckett | |
Született | Samuel Barclay Beckett[1] 1906. április 13.[2][3][4][5][6] Foxrock |
Elhunyt | 1989. december 22. (83 évesen)[2][7][8][6] Párizs 14. kerülete[9] |
Álneve | Andrew Belis |
Állampolgársága | |
Házastársa | Suzanne Dechevaux-Dumesnil[10] |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Trinity College (1923–1927, alapfokozat, francia, olasz, angol irodalom) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Montparnasse-i temető |
Írói pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Jellemző műfajok | filmdráma |
Fontosabb művei |
|
Samuel Beckett aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Samuel Beckett témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A nagyközönség által hosszú ideig alig olvasott, inkább csak az irodalmi elit által ismert és elismert szerző első jelentős színpadi műve, a Godot-ra várva az abszurd dráma alapműve (1952). A Játszma vége (1957) az író drámai művészetének másik vonalát emeli ki, a teljes semmibe hullás peremén játszódó darab a Lear király paródiájaként is értelmezhető. Rövid Proust tanulmánya (1931) a szakirodalomban máig kiemelkedőnek számító filozófiai értelmezés, és bár Proust műveiről alig beszél direkt módon, de már saját későbbi filozófiájának vázlatát adja. A visszhang csontjai (1936) című verseskötetét a szürrealista automatikus írás, T. S. Eliot-i költői példája ösztönözte. A szürrealisták által kedvelt fekete humor változata Murphy (1938) című regénye. Beckett hősei elidegenedett világban élnek, mégsem képesek lemondani a jelentésről, létezésük értelmét keresik és makacsul igyekeznek kitartani a legvégső időkig.