Sejk
From Wikipedia, the free encyclopedia
A sejk arab szó (شيخ), jelentése: ’öreg’. Eredetileg az arab törzsfők elnevezése, amelyet a szajjid (úr) mellett használtak, a törzsfőnek ugyanis idős, tapasztalt, bölcs embernek kellett lennie. Az iszlám korban tekintélyük, vagy társadalmi pozíciójuk miatt előkelő emberek címe lett (például sejkel-beled, a falu vezetője). A tudós osztály tagjait is így hívták.
A beduinok a törzsfőnököt nevezték sejknek.[1] Az Egyesült Arab Emírségekben az uralkodó címe sejk, mert hatalma alapja a törzsi rendszer.
Az iszlámban ma általában vallási vezetők tiszteletcíme.[2] A dervisrendek a főnöküket nevezik sejknek, és más elismert vallási tekintélyeket is így hívnak (például az egyiptomi vallási vezetőt, az Azhar-mecset nagy sejkje).