A skót gael (skót gaelül gàidhlig) a goidel (gael) nyelvek csoportjába, tágabban a szigeti kelta nyelvek családjába tartozik. Ebbe a csoportba tartozik még az ír és a manx nyelv is. Ez a csoport különbözik a kelta nyelvek úgynevezett „brit” csoportjától, melybe a walesi, a korni és a breton tartozik. A skót gael, a manx és az ír gael egyaránt az óír leszármazottai. A nyelvet angolul gyakran Scottish Gaelic, Scots Gaelic vagy Gàidhlig formában említik.
| Skót gael Gàidhlig [ˈkaːlikʲ] | |
| Beszélik | Egyesült Királyság, Kanada, Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland |
| Terület | Skócia, Cape Breton, Új-Skócia, Glengarry megye, Ontario |
| Beszélők száma | 58 552 Skóciában, 2000 Új-Skóciában, 1610 az Egyesült Államokban, 822 Ausztráliában, 669 Új-Zélandon. fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Kelta nyelvek Szigeti kelta nyelvek Gael nyelvek skót gael |
| Írásrendszer | Latin írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos |  Skócia |
| Gondozza | Scottish Qualifications Authority (nem hivatalosan) |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | gd |
| ISO 639-2 | gla |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gàidhlig [ˈkaːlikʲ] témájú médiaállományokat. | |
Története
Az ábécé
Jövevényszavak
A skót szavak többsége kelta eredetű. Sok szót vettek át a latinból (muinntir, Didòmhnaich), az ógörögből, főleg a vallás miatt, az óskandinávból (eilean, sgeir), a héberből (Sàbaid, Aba) és a scots nyelvből (aidh, bramar).
Hasonlóan a többi indoeurópai nyelvhez, a modern dolgokra a görögből és latinból vett szavakat használja, de gael átírásban. Így a televíziót telebhisean-nak vagy cian-dhealbh-nak, a számítógépet coimpiùtar-nak nevezi, bár utóbbira az aireamhadair, bocsa-fiosa, illetve a bocsa-sgrìobhaidh is elfogadható. A cian-dhealbh, aireamhadair, bocsa-fiosa, bocsa-sgrìobhaidh belső keletkezésű skót szavak. Ennek ellenére az anyanyelvi beszélők gyakran angol szavakkal helyettesítenek még olyan kifejezéseket is, amikre van tökéletes skót változat is. Például az igék mögé egyszerűen odarakják a skót képzőket (-eadh, vagy Lewisban -igeadh, vagyis Tha mi a’ watcheadh (watchigeadh) an telly ahelyett, hogy Tha mi a’ coimhead air a’ chian-dhealbh (= ’Tévét nézek’).
Másfelől megközelítve a skót nyelv hatással volt a scots nyelvre, illetve az angolra is, főleg a sztenderd angolra. Skót jövevényszavak az angolban: whisky, slogan, brogue, jilt, clan, strontium, trousers, ahogy néhány földrajzi kifejezés is átkerült, mint ben (beinn), glen (gleann) és loch.
Gyakori skót gael szavak és kifejezések ír megfelelőkkel
| Skót gael megfelelő | Ír megfelelő | Manx gael megfelelő | Magyarul |
|---|---|---|---|
| Fàilte | Fáilte | Failt | Üdv |
| Halò | Haileo vagy Dia dhuit (szó szerint ’Isten legyen veled’) | Hello | Helló |
| Latha math | Lá maith | Laa mie | Jó napot! |
| Ciamar a tha thu? | Conas atá tú? (Cad é mar atá tú? Ulsterben) | Kys t’ou? | Hogy vagy? |
| Ciamar a tha sibh? | Conas atá sibh? (Cad é mar atá sibh? Ulsterben) | Kanys ta shiu? | Hogy vagytok? |
| Madainn mhath | Maidin mhaith | Moghrey mie | Jó reggelt! |
| Feasgar math | Trathnóna maith | Fastyr mie | Jó napot! |
| Oidhche mhath | Oíche mhaith | Oie vie | Jó éjszakát- |
| Ma ’s e do thoil e | Más é do thoil é | My saillt | Ha lenne szíves… |
| Ma ’s e (bh)ur toil e | Más é bhur dtoil é | My salliu | Ha lennének szívesek… |
| Tapadh leat | Go raibh maith agat | Gura mie ayd | Köszönöm. |
| Tapadh leibh | Go raibh maith agaibh | Gura mie eu | Köszönjük. |
| Dè an t-ainm a tha ort? | Cad é an t-ainm atá ort? or Cad is ainm duit? | Cre’n ennym t’ort? | Hogy hívnak? |
| Dè an t-ainm a tha oirbh? | Cad é an t-ainm atá oraibh? | Cre’n ennym t’erriu? | Mi a nevetek? |
| Is mise… | Is mise… | Mish… | … vagyok |
| Slàn leat | Slán leat | Slane lhiat | Szia (búcsúzás) |
| Slàn leibh | Slán libh | Slane lhiu | Sziasztok (búcsúzás) |
| Dè a tha seo? | Cad é seo? | Cre shoh? | Mi ez? |
| Slàinte | Sláinte | Slaynt | Egészség! (koccintáskor) |
Források
Nyelvkönyvek
- Mackinnon, Roderick: Gaelic, London, Hodder and Stoughton, 1971 (Teach Yourself Books, inkább csak nyelvtan)
- Robertson, Boyd & Iain Taylor: Gaelic: A Complete Course for Beginners, McGraw-Hill, 1995 (Teach Yourself Books)
- Spadaro, Katherine M. - Spadaro, K. - Graham, Katie: Colloquial Scottish Gaelic: The Complete Course for Beginners, London, Routledge Chapman & Hall, 2001, ISBN 0-415-20675-8
További információk
 |
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
