Latinosan Synesius, görögösen Szünésziosz (ógörögül: Συνέσιος), (Küréné, 373 körül – Küréné, 414) késő ókori görög filozófus.
Synesius | |
Született | 373 körül Küréné |
Elhunyt | 414 Küréné |
Állampolgársága | bizánci |
Foglalkozása | |
Tisztsége | püspök |
Filozófusi pályafutása | |
Nyugati filozófia 5. század | |
Iskola/Irányzat | újplatonizmus, ókeresztény filozófia |
Akikre hatott | Alexandriai Hüpatia |
A Wikimédia Commons tartalmaz Synesius témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Synesius valószínűleg már keresztény család gyermekeként született. Felnőve gazdag kürénéi földbirtokos lett, közben pedig az alexandriai újplatonista filozófusoknál – többek között Alexandriai Hüpátiánál – tanult. (Utóbbinak élete végéig odaadó tisztelője maradt.) Az anyagi gondoktól mentes jómódú műveltek kedvteléseinek élt, így a lovaglásnak, a vadászatnak, olvasásnak és írásnak. Társadalmi állásával járó kötelezettségeit is teljesítetteː eljárt a császári udvarban tartománya érdekében, és a barbár betörések idején megszervezte a terület védelmét.[1]
408-ban keresztény hitre tért át, bár továbbra is jó kapcsolatot ápolt Hüpatiával. 410-től már Ptolemaisz püspökeként működött, de ebben a hivatalában sem teljesen követte az egyházi dogmákat.[2] Megválasztását sem vallásos buzgalmának, hanem közéleti érdemeinek köszönhette (még meg sem volt keresztelkedve). Elsősorban a szerinte vulgáris elképzelésekkel nemigen tudta összeegyeztetni filozófiai világképét.[1]
Dión című párbeszéde a bölcs visszavonult szemlélődő életmódjának a magasztalása – szembeállítva a piacon sürgölődő szofisták hivalkodásával és a szerzetesek műveletlenségével. Himnuszai újplatonikus vonásokkal átszőtt vallásosságának emlékei, melyeknek nyelvét a görög kardalköltészet dór formáival színezte.[1] Műveit először Petavius jelentette meg nyomtatásban a 17. században.[2]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.