Szamária (település)
ókori város / From Wikipedia, the free encyclopedia
Szamária (héberül: שֹׁמְרוֹן [„Somron”], ógörögül: Σαμάρεια [„Szamareia”]) az ókori Izraelnek egyik legjelentősebb városa, illetve az északi királyságnak a fővárosa volt a Kr. e. 9-8. században. A korai római időszakban a várost Nagy Heródes bővítette és megerősítette és Augustus császár tiszteletére Szebasztiának (latin: Szebaszté) nevezte el. [1][2]
Gyors adatok
Szamária | |
Heródes templomának romjai | |
Névváltozatok | Samária, Szebaszté |
Alapítás | Kr. e. 880-as évek |
Alapító | Omri |
Megszűnés | Kr. u. 1. század |
Oka | római ostrom |
Lakói | zsidók szamaritánusok |
Beszélt nyelvek | héber arameus |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 32° 16′ 35″, k. h. 35° 11′ 42″32.276388888889, 35.195 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamária témájú médiaállományokat. |
Bezárás
Az ókori Szikem városától mintegy 12 km-re és a mai Náblusztól kb. 8 km-re északnyugatra fekszik.
A hagyomány szerint itt temették el Keresztelő Jánost és Abdiás prófétát.
Római és hellén kori romok, illetve Izráel-kori falak, Akháb (Aháb) király palotájának a maradványai ma is láthatók.