(1947) festőművész, művészeti író és filmrendező From Wikipedia, the free encyclopedia
Szemadám György (Budapest, 1947. október 25. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, művészeti író és filmrendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti tagozatának tagja (2004).
Szemadám György | |
Díner Tamás felvétele | |
Született | 1947. október 25. (76 éves)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Szemadám György témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Semadam Jenő és Bechine Éva házasságából született Budapesten. Fiatal éveiben érdekelte az ornitológia, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyilvántartása szerint madárgyűrűzési jogosultsággal is rendelkezett, bár gyűrűzési tevékenysége csak két naptári évre terjedt ki, 1963-1964 között.[3][4] 1967 és 1975 között a Fővárosi Állat- és Növénykertben a nagyragadozók ápolójaként, majd főápolójaként tevékenykedett.
1979-től gyermekek és felnőttek részvételével vezetett képzőművészeti köröket és alkotótáborokat, tartott egyéb képzőművészeti foglalkozásokat, elmegyógyintézetekben végzett művészetterápiás munkát, családsegítő központokban pedig hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok kreatív foglalkoztatását vezette. 1982-1993 között a Magyar Nemzeti Galériában működő GYIK (Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti) Műhely tanára, 1988-tól vezetője. 1992-1993-ban a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársaként, 1998-2001 közt elnökségi tagjaként működött. 1997-1999 közt a Magyar Televízió Vizuális Művészetek Szerkesztőségének főszerkesztője volt.
Vaszkó Erzsébet következetes, meg nem alkuvó személyisége és festészete alakította indulását. Mellette korai munkáira Bálint Endre, Barcsay Jenő és Korniss Dezső munkássága is hatott. Az 1960-as évek végén csoporttá szerveződő, magukat önerejükből felküzdő avantgárd fiatalok egyik vezető egyénisége. Az 1970-es évek első felében több happening és performansz résztvevője, szervezője.
Festményei stilizált, jelszerű állatokat, sokszor madarakat megjelenítő, elvont, formatöredékeket bemutató ábrázolások, melyeknek stiláris jellemzői a redukált formák, a hangsúlyos színmezők és a határozott kontúrok. Az 1980-as évek második felétől kifejezésmódja klasszicizálódik, figurálissá válik és festésmódját az aprólékosság, a kidolgozottság, az erős kontúrok jellemzik, miközben részben megmarad korábbi tematikáinál.
Képein elszigetelt festői jeleknek, azok összefüggésének tárgyi azonosíthatósága helyett egy-egy idea tárgyiasul a festői jelek kapcsolódásában, s ezek a gondolatok hol technikailag rendkívül kimunkáltan, hol a technika milyenségére kérdeznek rá, vagy emberi problémákat feszegetnek. A Boldogasszony című, egyik legsikeresebb csoportos vándorkiállítás résztvevője, e kiállítás elindult 2010. március 4-én Makovecz Imre megnyitó beszédével a budapesti Forrás Galériából, bejárta Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia számos városát mintegy erősítve a magyarság összetartozás érzését.[5][6][7]
1969 óta kiállító művész, 1969 és 2011 közt 49 kiállítása volt itthon és külföldön. Mint művészeti író is kitűnik művészeti kritikáival, esszéivel, művelődéstörténeti, művészettörténeti és művészetelméleti köteteivel. A filmes szakmában is értékek alkotója. Az irodalmi és művészeti élet társulatainak aktív részvevője, gyakran vezető egyénisége.
Felesége Keresztes Katalin, házasságukból két gyermek született.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.