From Wikipedia, the free encyclopedia
Samsz ad-Dín Abu l-Muzaffar Júszuf ibn Kízoglu (arab betűkkel شمس الدين أبو المظفر يوسف بن قيزغلو – Šams ad-Dīn Abū l-Muẓaffar Yūsuf ibn Qīzuġlū), közismert nevén Szibt Ibn al-Dzsauzi („Ibn al-Dzsauzi unokája”, arab betűkkel سبط بن الجوزي, átírásban Sibṭ Ibn al-Ǧawzī) Bagdad, 1185/1186 – Damaszkusz, 1256) középkori arab prédikátor és történetíró volt.
Bagdadban született Ibn Hubajra nagyvezír egy török szabadosának és a neves hanbalita hitszónok, Ibn al-Dzsauzi lányának gyermekeként – innen származik általánosan elterjedt megnevezése. A nagyapja nevelte, majd annak 1200-ban bekövetkezett halálakor Damaszkuszba költözött, ahol az ajjúbida fejedelmek – al-Muzaffar Ísza (1218–1227), an-Nászir Dávúd (1227–1228) és al-Asraf Músza (1228–1237) – pártfogását élvezte. Nagyapjához hasonlóan ékesszóló és népszerű prédikátor volt, azonban vele ellentétben a hanafita jogi iskola (madzhab) hívei közé tartozott. Adz-Dzahabi szerint vonzalmat táplált a síita irányzat iránt.
Ma már elsősorban történetírói munkásságának köszönheti a hírnevét. Munkája, amely „Az idő tükre – az előkelők története” (Mirát az-zamán fi taríh al-aaján) címet viseli, a világ teremtésétől fogva egészen halálának évéig foglalja össze a történelmet. Munkamódszere a korábbi munkák terjedelmes részeinek szó szerinti, kritikátlan idézése. A 10. század elejéig terjedő időszakot at-Tabari munkája alapján írta le, a 10-11. század leírását Hilál asz-Szábi és a fia, Garsz an-Nima Muhammad mára egyébként szinte teljesen elveszett könyvéből vette át. A 12. századot illetően Ibn al-Kalániszi, Ibn al-Dzsauzi, Imád ad-Dín al-Iszfaháni és mások történeti művei voltak a forrásai. Írásának saját korára vonatkozó részei ismét nagy forrásértékkel bírnak. Szibt Ibn al-Dzsauzi művét számos korabeli és későbbi történetíró is felhasználta a későbbiekben, köztük adz-Dzahabi, Abu Sáma, Ibn Kaszír és Ibn Tagríbirdi. A mű két változatban maradt fenn (úgy tűnik, a szerzőnek már nem maradt ideje egységesíteni a változatokat): az egyik, amely a forrásszövegeket teljesen idézi, sokszor hiányos és ellentmondó, míg a másik, amit a 14. században egy folytatója, Kutb ad-Dín al-Júnini egészített ki, illetve helyenként megrövidített. Teljes kiadása máig nem jelent meg.
A későbbi bibliográfusok több másik művet tulajdonítottak a szerzőnek, köztük egy al-Muazzamnak szánt királytükröt, illetve egy Ali ibn Abi Tálibról, az Alidákról és az imámságról írt könyvet. Ezek beható vizsgálatára még nem került sor.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.