Szondi két apródja
Arany János balladája (1856) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szondi két apródja Arany János egyik legismertebb balladája. Az irodalmi kánon az egyik legnagyobb magyar költeményként tartja számon, de sokszor találkozni vele a „legszebb magyar versek” címet viselő antológiákban is.[1][2] 1856-ban íródott a mű, mely 16. századi magyar történelmi események közé helyezi a költészet és politika viszonyát.
Szondi két apródja | |
A Szondi két apródjának első kézirata | |
Szerző | Arany János |
Megírásának időpontja | 1856. június |
Nyelv | magyar |
Műfaj | ballada |
Az egyik legtöbb értelmezési lehetőséget kínáló alkotás a magyar irodalomban: szűkebb értelemben véve történelmi vagy lélektani ballada, míg tágabban homoerotikus versként is értelmezhető (a basának a két dalnokhoz fűződő viszonya miatt). Ez utóbbi jelentésréteg vizsgálatát a 20. században nehezítette, hogy az Aranyról megalkotott irodalmi kánonképbe nem fért bele az erotikus attitűd.[3] A két dalnok szövegrészeiben viszont semmi sem utal még látensen sem a basa iránti vonzalomra (de ugyanígy a Szondi iránti homoerotikus vonzódásra sem), így ezt a jelentésréteg-feltételezést, figyelembe véve a mű keletkezési idejét és annak politikai körülményeit, alighanem érdemes zárójelbe tenni.