Szójáték
From Wikipedia, the free encyclopedia
A szójáték olyan nyelvi képződmény, melyben hasonló (vagy azonos) alakú, de különböző értelmű szavak váratlan, szokatlan módon szerepelnek együtt. Célja lehet a humor- vagy érzelmi hatáskeltés, a marketingszakmában a reklámszlogenek feltűnőbbé vagy megjegyezhetőbbé tétele érdekében alkalmazhatják. Előfordul a retorikában és az irodalomban is.
Már Arisztotelész is említést tesz a jelenségről Poétikájában,[1] és a homonímia jelenségkörében értelmezi; a klasszikus latin irodalmi értekezésekben különböző fajtáit tárgyalták, Quintilianus az ún. szóalakzatok közé sorolja, melyeket létrejöttük alapján oszt fel három csoportra (hozzáadással, kihagyással alkotott alakzatok, és a harmadik típusba azok tartoznak, amelyek „hasonló hangzású vagy hasonló vagy ellenkező jelentésű szavakkal vonják magukra a figyelmet […], ide tartozik a paronomázia, az úgynevezett annominatio (szójáték)” (IX. könyv, III. fejezet, 1921: 230).
Tág értelemben szójáték minden olyan szóalkotás, ahol – humoros, irodalmi, marketing- vagy egyéb célból –
- a szavak hangalakját vagy írott formáját módosítják, ill. kombinálják egy új jelentés kedvéért, vagy
- alakjukat változatlanul hagyva új jelentést kapcsolnak hozzájuk hangalakjuk vagy más, hasonló hangzású szavak jelentése alapján,
- esetleg új szavakat ötlenek ki hangalakjuk vagy a meglévő szavakkal való hasonlóságuk révén.