Sárbogárd
magyarországi város Fejér vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Sárbogárd (németül: Bochart, szerbül: Šarbogard / Шарбогард) város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye déli részén, a Sárbogárdi járás székhelye. A megye negyedik legnépesebb, a Dunántúl legnagyobb területű települése.[6]
Sárbogárd | |||
A Sárbogárdi Járásbíróság épülete | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Sárbogárdi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Sükösd Tamás (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Jegyző | Dr. Venicz Anita[2] | ||
Irányítószám | 7000 | ||
Körzethívószám | 25 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 11 475 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 63,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 131[4] m | ||
Terület | 189,33 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[5] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[5] | ||
Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 53′ 16″, k. h. 18° 37′ 10″46.887761111111, 18.619319444444 | |||
Sárbogárd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárbogárd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A város mai központjának, Bogárdnak az első említése 1323-ból való, földesura, Bogárdi István besenyő nemes volt. Még a 14. században jelent meg egy másik (szintén besenyő) település, Tinód is, amely ma a város része. Az 1969. július 1-jén Sárszentmiklóssal egyesült település 1970-ben kapott nagyközségi, 1986. január 1-én pedig városi rangot. Sárbogárd fontos vasúti csomópont: érinti a Budapest–Pécs-vasútvonal, itt kezdődik a Sárbogárd–Bátaszék-vonal, valamint végpontja a Sárbogárd–Székesfehérvár-vonalnak.[7] A kiváló vasúti kapcsolatok mellett jó közúti megközelíthetőséggel rendelkezik, elsősorban a Székesfehérvárt Szekszárddal összekötő 63-as számú főútnak köszönhetően. Híres szülöttei többek között Mészöly Géza, Májer Lajos és Tinódi Lantos Sebestyén.