Sümeg
magyarországi város Veszprém vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Sümeg (németül Schimeck) város Veszprém vármegyében, a Sümegi járás központja. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza és az őskori kovakő bánya.
Sümeg | |||
A sümegi vár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Sümegi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Végh László (Fidesz–KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8330 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5827 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 95,63 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 64,13 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 58′ 39″, k. h. 17° 16′ 54″46.9775, 17.281666666667 | |||
Sümeg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sümeg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sümeg környéke már a bronzkor óta lakott terület. A Római Birodalom idejéből származó római katonai tábort és házakat találtak a 19. század végén, melyek leletei jelenleg a városi múzeumban találhatók.
A 13. században a város fölé magasló 270 m magas mészkőhegy tetejére épült meg a Sümeg jelképének számító vár. A várnak elsősorban katonai jelentősége volt (IV. Béla építtette a tatárjárást követően) a török háborúk idején. A stratégiai fontosság csökkenése után, és a Habsburg erőd rombolásoknak köszönhetően a vár romokba dőlt.
1643-ban Sümeg városi jogot kapott, ezzel együtt pedig a város gazdasági teljesítménye megnőtt. Ennek következtében iparosok és nemesek érkeztek a városba szerte az országból. Városfalat építettek, valamint kolostort és ferences rendi templomot. 1700-ban a tűz szinte az egész várost elpusztította. Állítólag csak a ferences kolostor és négy téglaház maradt fenn. A későbbi rekonstrukcióhoz elengedhetetlen volt, hogy a város falain belül csak kőházakat építsenek az újabb tűz elkerülése érdekében.
1552-ben a püspökséget a törökök által elfoglalt Veszprémből Sümegre helyezték át, 200 évvel később pedig Padányi Biró Márton püspök megépíttette a püspöki palotát, és meghívta Sümegre Franz Anton Maulbertschet, akinek freskói megcsodálhatók a város templomaiban. Az egykori városfalak mentén húzódó barokk házak tanúskodnak a város akkori fejlődéséről.
A Rákóczi-szabadságharc idején a vár újabb katonai szerepet töltött be. Az 1703 és 1709 közötti időszakban a várat a felkelők foglalták el, majd 1709-ben a császári Habsburg csapatok meghódították és 1713-ban, továbbá 1726-ban felgyújtották, majd a romos várat magára hagyták.
A 19. században Sümeg a borkereskedelem fontos helyeként szerzett magának hírnevet Magyarországon túl. A vállalkozó, Ramassetter Vince borászatot és kereskedelmi céget alapított itt, melyek termékeiket egész Európában értékesítették. 1984-ben szerezte meg városi rangját.