Tamás bátya kunyhója
Harriet Beecher Stowe amerikai írónő 1852-ben kiadott regénye / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Tamás bátya kunyhója (Uncle Tom’s Cabin) Harriet Beecher Stowe amerikai írónő 1852-ben kiadott rabszolgaság-ellenes regénye, amely „úgy tartozik hozzá az Egyesült Államokhoz, mint Petőfi költészete Magyarországhoz.”[1] Megjelenésekor mély hatást gyakorolt a feketék megítélésére és az egyesült államokbeli rabszolgaságra, olyannyira, hogy felerősítette az amerikai polgárháború kirobbanásához vezető szembenállást.[2]
Tamás bátya kunyhója | |
Szerző | Harriet Beecher Stowe |
Eredeti cím | Uncle Tom’s Cabin |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Nyelv | angol |
Téma | rabszolgaság |
Műfaj | regény |
Következő | A Key to Uncle Tom's Cabin |
Kiadás | |
Kiadó | National Era (folytatásokban); John P. Jewett and Company (könyv alakban) |
Kiadás dátuma | 1851. június 5-től (folytatások); 1852. március 20. (könyv) |
Fordító | Irinyi József (1853) Fésűs György (kb. 19. század vége) Darvai Mór (1903) Benedek Marcell (1931) Grigássy Éva (1951) Réz Ádám (1954) |
Illusztrátor | Hammatt Billings (első kiadás) |
Média típusa | könyv |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tamás bátya kunyhója témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Connecticutban született Stowe, a Hartford Female Academy prédikátora, az abolicionista mozgalom[3] aktív tagja, a regényt Tamás bátya, a hosszas szenvedéseket átélt fekete rabszolga alakja köré építette fel. A szentimentális regény realista módon írja le a rabszolgaságot, és azt állítja, hogy a keresztény szeretet le tudja győzni még az olyan destruktív dolgokat is, mint az emberi lények rabszolgasorban tartása.[4][5][6]
A Tamás bátya kunyhója a 19. század legkelendőbb regénye[7] és – a Biblia után – második legnagyobb példányszámban eladott könyve volt.[8] Általános vélemény szerint az 1850-es években táplálta az abolicionizmus ügyét.[9] A kiadás utáni első évben csak az Egyesült Államokban 300 000 példányban adták el. A könyv hatása olyan hatalmas volt, hogy amikor Abraham Lincoln találkozott a szerzővel a polgárháború kezdetén, állítólag azt mondta, hogy „tehát ez a kis hölgy csinálta ezt a nagy háborút.”[10]
A könyv és még inkább a hatása alatt keletkezett színdarabok hozzájárultak a feketékre vonatkozó sztereotípiák kialakulásához,[11] amelyek közül számos a mai napig fennáll. Ezek közé tartozik a gyengéd mammy, a rosszcsont fekete gyermek és Tamás bátya, a kötelességtudó, hosszasan szenvedő, fehér gazdájához vagy úrnőjéhez hűséges szolga. Az utóbbi években a regényhez kapcsolódó negatív asszociációk elhomályosították a könyv érdemeit a rabszolgaság elleni harcban.[12]