Thuróczy János, egyes forrásokban Thuróczi János (1435? – 1489?) 15. századi magyar történetíró. Szentmihályi Turóczi Péter fia, a Magyar Királyság protonotariusa, azaz ítélőmestere. Részt vett 1470-ben a turóczi konventen, ahol a világi jegyző posztját töltötte be. Korának kiváló jogtudósa, szónoka és történetírója.

Gyors adatok
Thuróczy János
Thumb
I. Mátyás magyar király a Thuróczi-krónika 1490-es német nyelvű kiadásának egy lapján[2]
Életrajzi adatok
Született1435
Sipék
Elhunyt1489 (53-54 évesen)
Ismeretes minttörténetíró
Nemzetiségmagyar
GyermekekThúróczy Miklós
Pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Jelentős munkáiThuróczi-krónika
A Wikimédia Commons tartalmaz Thuróczy János témájú médiaállományokat.
Bezárás
Thumb
A krónika első két lapja

Élete

Thumb
László király a krónika lapján

Felvidéki birtokos köznemesi családban született, a 13. században élt őse, András comes királyi adományként kapta meg a Turóc vármegyei Nádasér falut. Nagybátyja, Nádaséri András Zsigmond uralma alatt a királyi udvarban szolgált, ott kapta a Thuróczi András nevet. Őt magát 1459-ben említik először a források. Tanulmányairól semmit sem tudunk, jogi és latin nyelvi ismereteit valamelyik hazai egyházi iskolában szerezhette, nincs nyoma annak, hogy valaha külföldi egyetemen tanult volna. Világi emberként jogi pályát futott be: 1465-ben procuratorként, ügyvédként működött a sági premontrei monostornak az országbíró előtti perében. 1467-től országbírói jegyző volt, majd 1470-től a sági hiteleshelyen, 1475-től újra az országbírói hivatalban működött, 1486-ban Drági Tamásnak, a személynöki bíróság vezetőjének ítélőmestere lett. Utoljára könyve megjelenési évében, 1488-ban találkozhatunk nevével a forrásokban, ezért valószínű, hogy 1489 nyara előtt meghalt. Híres műve a Chronica Hungarorum címet viselő ún. Thuróczi-krónika.

Hivatali főnökei (Hásságyi László és Drági Tamás) biztatására fogott neki 1480 körül a magyarok régi történetének megírásához. Legelőbb Lorenzo de Monaci 1415. századi velencei követ verses műve alapján írta meg II. (Kis) Károly történetét. Ezt követően átdolgozta a 14. században keletkezett Képes Krónika és a Budai krónika szöveghagyományát, főként a szkíták és a hunok történetéről szóló fejezeteket bővítette ki Aeneas Sylvius Piccolomininek és Antoninus firenzei püspöknek a művei alapján, miközben átvizsgálta a korai középkorban keletkezett történeti munkákat is. Ehhez csatolta hozzá a II. Károly-történetet, valamint Küküllei János, küküllői főesperes és királyi alkancellár munkáját I. Lajos királyról. Az 13861470 közötti esztendők történéseit ezután önállóan dolgozta fel, így történeti szempontból ez a legjelentősebb rész, s az így létrejött szöveghez végül függelékként hozzácsatolta Rogerius mester Siralmas énekét.

Művét, amely a Chronica Hungarorum címet viselte, 1488. március 20-án Brünnben és Augsburgban fametszetekkel illusztrálva kinyomatta (a Budai krónika után ez a második nyomtatásban is megjelent történeti mű, mely a magyarok történetét taglalja). Az első kiadást Drági Tamásnak, a másodikat Mátyás királynak ajánlotta. A kiadást két budai könyvkereskedő, Feger Tibold (Theobald Feger) és Ruem György támogatta, valamint Erhard Ratdolt.

Művének kiadásai

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.