Trapezusz

Trapezusz (ógörög: Τραπεζοῦς) más néven Trapezuntosz (ógörög: Τραπεζοῦντος) ősi város Árkádiában, Parrhasia tartományban, az Alfeiosz folyó bal partján.

Trapezusz
Wordsworth Christopher The Alphëus, with Karitena and Trapezus (’Az Alfeiosz Karitenával és Trapezusszal’) című 1882-es metszete[2]
Ország	Görögország
Elhelyezkedése
Trapezusz Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 26′ 55″, k. h. 22° 04′ 21″37.448512, 22.072595

Az egyik legenda szerint nevét alapítójáról, Lükaón árkádiai király Trapezeosz nevű fiáról kapta. Mások szerint azért kapta ezt a nevet, mert Zeusz itt borította fel azt az asztalt (τράπεζα (trapeza) jelentése magyarul: asztal), amelyen Lükaón emberhúst kínált neki.^[3]

Ez a város lett Hippotosz király székhelye miután Tegeából Trapezuszba költözött. De Megalopolisz alapításakor, i. e. 371-ben Trapezusz lakói^[4] nem voltak hajlandók az új fővárosba költözni. Az árkádiaiak haragjától tartva^[5] elhagyták a Peloponnészoszt. Kis-Ázsiába menekültek, ahol rokon népként fogadták őket, és a Pontus Euxeinus (Fekete-tenger) partján alapítottak várost amelyet szülővárosukról Trapezusznak (a mai Trabzon) neveztek el.^[6]

Mikor Pauszaniasz felkereste a régi, árkádiai várost, már csak romokat talált. Néhány istenszobrát Megalopoliszba vitték, ahol Pauszaniasz is látta őket.

Régészeti lelőhelye a modern Mavria és Küparisszia közelében található, Gortüna járásban. Eddig az egykori városfal egy részét tárták fel.

Források

• Pauszaniasz: Görögország leírása, I-II.; ford., jegyz., névmutató Muraközy Gyula, jegyz. kieg., utószó Patay-Horváth András; Pallas Stúdió–Attraktor Kft., Bp., 2000
• Robert Graves: A görög mítoszok I-II. (The greek myths, 1955), fordította: Szíjgyártó László, Európa Könyvkiadó, 1981, Budapest, ISBN 9630719754
• Ókori lexikon Trapezus szócikk
• Az ásatási terület a Google légi felvételén

Jegyzetek

1. Christopher Wordsworth: Greece Pictorial, Descriptive, & Historical, and a History of the Characteristics of Greek Art, London, John Murray, 1882.
2. Christopher Wordsworth: Greece Pictorial, Descriptive, & Historical, and a History of the Characteristics of Greek Art, London, John Murray, 1882.
3. Gaves I/200. oldal. Nála Trapézosz. A legenda némi hasonlóságot mutat Tantalosz és Pelopsz, valamint Atreusz és Thüesztész történetével is.
4. Más forrás szerint az egész tartomány.
5. Egyes források ezzel kapcsolatosan mészárlásokat is említenek.
6. Kaiszareiai Euszebiosz szerint i. e. 756-ban milétoszi kereskedők alapították.