Urartu
Államalakulat / From Wikipedia, the free encyclopedia
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai[-nili] vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou,[2] Owɹaɹdou,[3] ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő. A Kaukázus történetének rendkívül fontos periódusát képviseli, mivel ekkor alakult ki az örmény nép, amely Örményország közvetlen elődjének tekinti Urartut, valamint a kartvéliek megjelenése is e korra datálható.
Urartu | |||||||||||||||||||
Na’iri, Biai(nili) i. e. 9. század – i. e. 609 | |||||||||||||||||||
Urartu területváltozásai vázlatosan | |||||||||||||||||||
Általános adatok | |||||||||||||||||||
Fővárosa | Tuspa | ||||||||||||||||||
Terület | ~520 000[1] km² | ||||||||||||||||||
Népesség | hurri, haj fő | ||||||||||||||||||
Hivatalos nyelvek | urartui | ||||||||||||||||||
Vallás | hurri mitológia | ||||||||||||||||||
Kormányzat | |||||||||||||||||||
Államforma | királyság | ||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Urartu témájú médiaállományokat. |
Mintegy két évszázados léte alatt folytonosan az asszírokkal háborúzott délen, eközben királyai nagyszabású hódító hadjáratokat vezettek északon egészen a Kaukázusig, később keleten Irán felé és nyugaton Anatólia felé is. Az i. e. 8. század első felében egyenrangú ellenfele volt Asszíriának, majd egy gyengébb periódus következett, a kimmerek megjelenése gyengítette meg, és az asszír–szkíta szövetség pecsételte meg sorsát. A hanyatlás II. Rusza idején újabb, de rövid virágkorba fordult, végül a médek önállósodásával, megerősödésével, és a méd–babiloni szövetség létrejöttével Urartu a Méd Birodalom részévé vált.