Vasút
kötöttpályás közlekedési rendszer / From Wikipedia, the free encyclopedia
A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire vonatban közlekedő vasúti járművek. A vonat vontatását többnyire mozdony végzi. A vasúti infrastruktúra hálózatba rendeződik, amelynek csomópontjaiként a vasútállomások és pályaudvarok szolgálnak. A vasút egyaránt alkalmas személy- és teherszállításra. A vasúti közlekedés a többi közlekedési módhoz képest elsősorban ott versenyképes, ahol sok embert vagy árut kell nagy távolságra szállítani, vagy egy sűrű hálózatban kell hatékonyan áru- vagy személyszállítási feladatokat (tömegközlekedés) megoldani.
A világ vasútja | |
A vasúthálózat hossza a világ országaiban | |
Működtetés | |
Fő üzemeltetők | Vasúttársaságok |
Statisztika | |
Utaskilométer | 2765,4 milliárd km[1] évente |
Felmérés éve | 2010 |
Teherszállítás | 9281,2 milliárd t[2] évente |
A hálózat hossza | |
Teljes hossz | 1 370 782 km |
Kétvágányú vonalak | több mint 216 616[3] km |
Villamosított vonalak | több mint 252 390[3] km |
Nagysebességű vonalak | 58 840[4] km |
Nyomtávok | |
Fő nyomtáv | 1435 mm |
Nagysebességű nyomtáv | 1435 mm |
1435 mm | 720 000 km |
1520 mm | 220 000 km |
1067 mm | 112 000 km |
1000 mm | 95 000 km |
Áramrendszer | |
Fő áramrendszer | Lásd: Vasútvillamosítás |
További információk | |
Leghosszabb alagút | Gotthárd-bázisalagút, Svájc |
Leghosszabb híd | Tanjang–Kunsan vasúti híd |
Legmagasabban fekvő pályaszakasz | Csinghaj–Tibet-vasútvonal m |
helye | Kína |
A Wikimédia Commons tartalmaz A világ vasútja témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az acélsínen gördülő acélkerekeknek köszönhetően a vasúti kocsik gördülési ellenállása viszonylag kicsi (8-szor kisebb, mint a gumi-aszfalt kapcsolat esetén), és a légellenállás a vonatszerelvény kialakítása miatt nem jelentős, ezért a vontatás költsége alacsony. Előnye a rendszeres és tömeges személy-, illetve áruszállításban bontakozik ki. A vasúti rendszer kiépítésének viszont magas a költsége, illetve pályához kötöttsége kevésbé rugalmas kiszolgálást tesz lehetővé a szinte mindenütt jelenlévő közútnál. Manapság ott, ahol kisebb mennyiségeket kell gyorsan célba juttatni, valamint nagy az emelkedő (lejtő) mértéke, a vasút háttérbe szorult, szerepét a közúti, illetve a légi közlekedés vette át.