Vasútállomás
vasúti létesítmény, ahol a vonatok megállnak az utasok és/vagy teherszállítmányok ki- és beszállítására / From Wikipedia, the free encyclopedia
A vasúti közlekedés és a vasúti hálózat meghatározó részét képzik a vasútállomások.
Nagy jelentőségük van forgalmi szempontból, hiszen a közlekedő vonatokat az állomásokon fogadják, menesztik, áthaladtatják, továbbá a forgalmi kitérőkön túl csak ezek a szolgálati helyek vannak berendezve vonattalálkozásra, azaz az azonos irányba közlekedő vonatokat az állomásokon előztetik meg, ellentétes irányban közlekedő vonatoknál pedig vonatkeresztezést végeznek itt.[1][2] A nagyobb állomások, úgynevezett rendelkező állomások nagyobb hatáskörrel rendelkeznek, ami a vasútállomás területén túl magába foglalja a vasútvonal egy-egy szakaszát, a rendelkezési szakaszt. Ezek az állomások fontos szerepet töltenek be a rendelkezési szakasz forgalmának irányításában, mivel innen intézik a vonatok leközlekedtetését és lemondását, valamint a forgalomhoz szükséges műszaki műveleteket is lebonyolítanak, mint a mozdonycsere, a kocsivizsgálat vagy a hibaelhárítás.[3]
Forgalmi szempontokon túl üzemi téren is meghatározók, hiszen az állomások személy- és teherforgalmat is lebonyolítanak. A személyszállító vonatokat az állomáson peronnal rendelkező vágányon fogadni kell, hogy az utazóközönség biztonságosan fel- és leszállhasson. A tehervonatokat is szükséges fogadni az arra kijelölt, alkalmas vágányon, ezentúl elő kell készíteni a vonat megbontására, teherkocsik (át)rendezésére, rakodására.[3] Az állomások egyes üzemi műveleteiből adódóan kereskedelmi műveleteket is el kell látniuk. A személyszállításból adódóan az állomást be kell rendezni a személyforgalommal kapcsolatos feladatok ellátására: alkalmas legyen a le-, fel- és átszállásra, ki kell helyezni utastájékoztatást, biztosítani kell a jegyértékesítést, valamint további utaskiszolgáló létesítményeket is.[3][4] A teherszállításhoz kapcsolódó kereskedelmi tevékenységhez tartozik az árukezelés, azaz az áruk be- és kirakodása, valamint átrendezése (osztályozása).[5]
Számos más meghatározási módja van még a vasútállomásoknak. A Magyarországon érvényes forgalmi utasítás „vonattalálkozásra, továbbá személy- és/vagy áruforgalmi szolgáltatásra berendezett szolgálati helyként” határozza meg az állomásokat (pályaudvarokat).[6] Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége a vasúti infrastruktúra-nyilvántartásban (RINF) a nemzeti vasúti rendszer alapjaként, több funkciójú szolgálati helynek írja le.[7]
A nagyobb csomópontokban általában feladatokban elkülönített (személy-, rendező-, teher-) állomásokat alakítanak ki, ezeket szokás még pályaudvaroknak is nevezni.[3][8][9]
Azokat az állomásokat, melyeknek csak az egyik vége csatlakozik nyílt vonalhoz, fejállomásoknak nevezzük.[10] Kialakításukból adódóan nincs rajtuk átmenő forgalom, a hálózat egyik végpontját alkotják (például Budapest-Keleti, Esztergom, Gyöngyös).
A vasútállomások üzemeltetését a pályahálózat-működtetők, azaz a pályavasutak végzik.