Viktória szász–coburg–saalfeldi hercegnő
szász–coburg–saalfeldi hercegnő / From Wikipedia, the free encyclopedia
Mária Lujza Viktória (németül: Marie Louise Victoire, angolul: Marie Louise Victoria; Coburg, Szász–Coburg–Saalfeld, 1786. augusztus 17. – Windsor, Nagy-Britannia, 1861. március 16.) szász–coburg–saalfeldi hercegnő, első házassága révén leiningeni hercegné 1803 és 1814 között, majd kenti és strathearni hercegné 1818-tól haláláig. A hercegnő volt Viktória brit királynő édesanyja.
Viktória hercegnő | |
Uralkodóház | Szász–Coburg–Saalfeldi |
Született | 1786. augusztus 17. Coburg |
Elhunyt | 1861. március 16. (74 évesen) Windsor |
Nyughelye | Szent György-kápolna 1861. március 25. Kenti hercegnő mauzóleuma 1861. augusztus 1. |
Édesapja | Ferenc szász–coburg–saalfeldi herceg |
Édesanyja | Reuss–Ebersdorfi Auguszta |
Házastársa | Imre Károly, Leiningen 2. hercege Eduárd, Kent és Strathearn hercege |
Gyermekei | Károly, Leiningen 3. hercege Fedóra hohenlohe–langenburgi hercegné Viktória brit királynő |
A Wikimédia Commons tartalmaz Viktória hercegnő témájú médiaállományokat. |
Viktória hercegnő Ferenc szász–coburg–saalfeldi herceg negyedik leánya, a későbbi I. Lipót belga király testvére volt. 1803-ban lett Imre Károly leiningeni herceg második felesége. Hitvese 1814-es korai halálát követően a hercegség régense lett fiuk, Károly herceg kiskorúsága okán egészen 1818-ig, Eduárd, Kent és Strathearn hercegével való második házasságáig. Eduárd herceg volt III. György brit király negyedik fia. Sógora, IV. Vilmos király trónörökös nélküli halálát követően második házasságából való egyetlen gyermeke, Viktória örökölte a brit trónt.