![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/30/The_War_of_the_Worlds_first_edition.jpg/640px-The_War_of_the_Worlds_first_edition.jpg&w=640&q=50)
Világok harca (regény)
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Világok harca H. G. Wells 1898-ban megjelent science-fiction regénye, amely egyes szám első személyben mondja el a névtelen főhős (és testvérei) kalandjait Londonban és környékén, a marslakók támadása alatt. Az 1895–97 között írt[2] regény az egyik első történet, amely az emberiség és egy földönkívüli faj konfliktusát írja le.
![]() | Ez a szócikk H. G. Wells regényéről szól. Hasonló címmel lásd még: Világok harca (egyértelműsítő lap). |
A világok harca | |
![]() | |
A Világok harcának első kiadása | |
Szerző | H. G. Wells |
Eredeti cím | The War of the Worlds |
Ország | ![]() |
Nyelv | angol |
Műfaj | sci-fi |
Előző | A láthatatlan ember |
Következő |
|
Kapcsolódó film | Világok harca (film, 2005) |
Díjak |
|
Kiadás | |
Kiadás dátuma | 1898[1] |
Média típusa | könyv |
Oldalak száma | 303 |
Külső hivatkozások | |
A könyv a MEK-ben | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz A világok harca témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Világok harca két részből áll: A marslakók megérkezése és A Föld a marslakók uralma alatt. A narrátor, egy filozófusi hajlamú író, megpróbál visszatérni a feleségéhez, miközben látja, ahogy a földönkívüliek lerombolják Dél-Angliát. Az első könyv (14., 16. és 17. fejezet) tartalmazza a testvére élményeit is, aki elmondja a fővárosban történteket, majd egy hajón menekül el. Többször nem említik meg a könyvben.
A cselekmény kapcsolódik a korra jellemző inváziós irodalomhoz. A regényt többféleképpen értelmezhető: fejtegetés az evolúciós elméletről, a brit imperializmusról, a viktoriánus babonákról, félelmekről és előítéletekről. Megjelenésekor tudományos románcnak tartották, akárcsak az író korábbi műveit. A világok harca egyaránt lett népszerű és nagy hatású alkotás, filmek, rádiójátékok, képregények, televíziós sorozatok készültek belőle. Több tudós munkásságára is hatással volt, köztük Robert Goddardéra.[3][4]