falu Horvátországban, Šibenik-Knin megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Vrsno (olaszul: Ursino) falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.
Vrsno | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Šibenik-Knin |
Község | Šibenik |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 22206 |
Körzethívószám | (+385) 022 |
Népesség | |
Teljes népesség | 58 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 350 m |
Terület | 9,71 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 37′ 42″, k. h. 16° 03′ 13″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Šibeniktől légvonalban 17, közúton 22 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, a keleti megyehatár közelében fekszik.
A település határában emelkedő Sveti Ivan hegyen feltárt falmaradványok és cseréptöredékek alapján a szakemberek arra következtetnek, hogy itt már a történelem előtt, de a késő ókortól fogva mindenképpen egy erődített emberi település állt. A Sveti Ivan del Tyronak nevezett erőd falain belül egy templom is állt, melyet a történeti források szerint valószínűleg 1380 körül építtetett a Dragoević család. Az egykori templom falain belül egy nagy méretű, kereszttel díszített monolit sírkőlap is előkerült. Ez alapján és a mai Szent Illés templomban az oltár mellett található oszlopfő alapján arra következtetnek, hogy itt a 6. század körül egy bizánci bazilika is állt.[2] A várat és a középkori templomot valószínűleg a török rombolta le, mely a környék falvaival együtt a 16. század közepén foglalta el a települést és a 17. század végéig uralma alatt maradt. A török kiűzése után velencei uralom következett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1880-ban 171, 1910-ben 237 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A ljubitovicai plébániához tartozott, majd 1934-től az újonnan alapított borajai plébánia része lett. Lakossága mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből élt. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 67 lakosa volt.
Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus temploma. A templom kőből épített egyszerű, egyhajós épület. Homlokzatán bejárata mellett két félköríves ablak, felette nyolcágú rózsaablak látható. oromzatán áll a pengefalú harangtorony, benne két haranggal. A templom körül temető található.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.