1948

év From Wikipedia, the free encyclopedia

Remove ads

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Gyors adatok

Évtizedek: 1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek

Évek: 19431944194519461947194819491950195119521953

Remove ads

Események

Január

  • január 4.Burma függetlenségének kikiáltása.
  • január 22.Ernest Bevin, az Egyesült Királyság külügyminisztere az Alsóházban tartott felszólalásában javaslatot tesz a Nyugati Unió egy formájára.[1]
  • január 28. – A Szovjetunió és a Lengyelország kormánya kölcsönös áruszállítási hitelegyezményt ír alá.[2]
  • január 29. – A Magyar Köztársaság megalapításának és az 1848–1849. évi szabadságharc és forradalom emlékére a parlament elfogadja a közkegyelemről szóló törvényjavaslatot (1948. évi VI. tc.). (A törvényhozás elérkezettnek látta az időt arra, hogy „a megbocsátás szellemében járjon el azokkal szemben, akik menthető okból vagy enyhébb fokban vétettek a jogrend ellen”.)[3]
  • január 30.Náthúrám Vinájaka Godsze(wd) lelövi Mahátma Gandhit, a független India atyját, az erőszakmentes ellenállás jelképét.[4]

Február

  • február 4.Románia megköti a Szovjetunióval a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.[5]
  • február 10. – Szovjet–jugoszláv–bolgár tárgyalások Moszkvában a Balkáni-föderáció terveiről.
  • február 13. – A csehszlovák kormány ülésén a nemzeti szocialista miniszterek tiltakoznak a nemzetbiztonsági testület parancsnokának önkényes eljárása ellen, aki a testület nyolc tisztségviselőjét a Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) embereivel akarta felváltani. (A kormány dönt az intézkedés visszavonásáról, de a végrehajtást Václav Nosek belügyminiszter szabotálja.)[6]
  • február 18.
    • Magyarország megköti a Szovjetunióval a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.[7]
    • Magyarországon államosítják a bauxitbányászatot és az alumíniumtermelést (1948. évi XIII. tc.).[3][8]
  • február 20. – A kormány rendkívüli ülésén a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt, a Csehszlovák Néppárt és a Demokrata Párt miniszterei benyújtják lemondásukat, tiltakozva a belügyminiszter törvénytelen eljárása ellen.[6]
  • február 2123. – A Román Kommunista Párt és a szociáldemokrata párt központi bizottságainak együttes pártértekezletén sor kerül az egyesülésre, így a RKP-ból és a PSD balszárnyából megalakul a Román Munkáspárt (Partidul Muncitoresc Român), melynek első titkára Gheorghe Gheorghiu-Dej.[9] Bejelentik Lucrețiu Pătrășcanu kizárását a pártból és házi őrizetbe helyezését.[10]
  • február 23. – A csehszlovák belügyminisztérium jelentést tesz közzé a nemzeti szocialista párton belüli „államellenes összeesküvés” leleplezéséről.[6]
  • február 25.Edvard Beneš köztársasági elnök elfogadja a polgári pártok minisztereinek lemondását, s Klement Gottwalddal az élen kinevezi az új kormányt.[6]
  • február 26.Jozef Lettrich lemond a Szlovák Nemzeti tanács elnöki posztjáról, utóda a kommunista párti Karol Šmidke.[6]

Március

Április

Május

  • május 6. – Budapesten megszűnik a lengyel–magyar kulturális kapcsolatok terén tevékenykedő Magyar Mickiewicz Társaság.
  • május 7. – Létrehozzák a Községi Élelmiszer-kereskedelmi RT-t, ismertebb nevén a KÖZÉRT-et.
  • május 9. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja az új alkotmányt, amely kitűzi a „szocializmus építésének perspektivikus célját”, továbbá leszögezi, hogy az országban népi demokratikus rendszer uralkodik, törvényesíti „a dolgozó nép hatalmát”, és kimondja a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúságát. (A nemzeti kisebbségekről nem ejt szót.)[14]
  • május 14.Dávid Ben-Gúrión, Izrael első miniszterelnöke Tel-Avivban bejelenti az önálló állam megalakulását,[20] az ENSZ határozata alapján Palesztinát arab és zsidó államra osztják fel.[21]
  • május 15. – Kitör az arab–izraeli háború.[21]
  • május 30. – Csehszlovákiában lezajlanak a választások az alkotmányozó nemzetgyűlésbe. (Az első „szocialista típusú” választáson a szavazók 89,2%-a voksol a Nemzeti Front jelöltlistáira.)[14]

Június

Thumb
A berlini légihíd
  • június 2.
    • Aláírják a magyar–szovjet katonai egyezményt.
    • A végbemenő változásokkal azonosulni nem tudó, s nem akaró csehszlovák köztársasági elnök, Edvard Beneš lemond tisztéről.[14]
  • június 3.Pócspetriben egy tüntetés során életét veszti egy rendőr. Az eset koncepciós perében a jegyzőt halálra, a plébánost életfogytiglanra ítélik.
  • június 4. – A csehszlovák nemzetgyűlés egyhangúlag Klement Gottwaldot választja elnökké.[14]
  • június 8. – A nemzetközi körülmények változása miatt a CSKP KB új irányelveket fogad el a magyar kisebbséggel kapcsolatban, mely szerint a magyaroknak biztosítani kell a polgárjogokat, de nem szabad elismerni kisebbségi státusukat, illetve lehetővé tenni magyar politikai szervezet alakítását.[14]
  • június 1011. – A Román Munkáspárt plenáris ülésén meghatározzák a román belpolitika irányvonalát, továbbá elfogadják a Kominform Jugoszláviát elítélő dokumentumát, elutasítják a Marshall-tervet és megfogalmazzák a mezőgazdaság kollektivizálásáról és a fokozott iparosításról szóló határozatokat.
  • június 11.Romániában törvény születik a nagyipar, a bányászat, a biztosító- és a szállító vállalatok államosításáról.[9]
  • június 12. – A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt kongresszusain kimondják a két párt egyesülését: létrejön a Magyar Dolgozók Pártja (MDP).[22]
  • június 14.Csehszlovákiában Klement Gottwaldot beiktatják elnöki hivatalába.[23]
  • június 15. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzszünetet rendel el Palesztinában, az arab-izraeli háborús konfliktus véget ér, de a béke nem teljes.
  • június 16. – A magyar parlament elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot. (A nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonbavétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyáról szóló 1948. évi XXXIII. törvénycikk értelmében 6 505 oktatási intézményt államosítanak, s mintegy 18 000 felekezeti tanár kerül állami státuszba.)[3]
  • június 20. – Németország nyugati övezeteiben bevezetik az új márkát.[16]
  • június 2022. – A Kominform első Jugoszlávia-ellenes határozata, amelyet 28-án hoznak nyilvánosságra. (A nyílt szovjet–jugoszláv „hidegháború” kezdete.)
  • június 24. – A berlini válság, mely során a szovjetek lezárják a Berlin nyugati zónáihoz vezető összes utat.[1]
  • június 25.
    • A nyugati hatalmak útnak indítják az első repülőgépes segélyszállítmányt (berlini légihíd).
    • A csehszlovák és a magyar kommunisták képviselőinek pozsonyi tárgyalásán a felek megállapodnak, hogy a csehszlovákiai magyarok visszakapják állampolgárságukat, és ugyanolyan jogokban részesülnek, mint a csehek és a szlovákok.[14]
  • június 27.
    • Prágában lezajlik a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesítő kongresszusa.[14]
    • Nyilvánosságra hozzák a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának (Kominform) egy héttel korábbi határozatát, amely elítéli a JKP-t, mert az szakított az osztályharc marxista elméletével, barátságtalan a Szovjetunióval. (A JKP KB nem küldött képvisetőket az ülésre.)[18]
  • június 28.Jugoszlávia hivatalosan kilép a Kominformból.[24]
  • június 29. – A pápa arra utasítja a megszállt kommunista országokban lévő püspökeit, hogy nevezzenek ki két helyettest (ordinarius substitus) maguk helyett arra az esetre, ha a püspököt felfüggesztik, letartóztatják, száműzik.[9]
  • június 30. – A JKP nyilatkozata szerint a Kominform bírálata helytelen és hamis állításokon alapul.[18]

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

  • november 17. – Az MDP Államvédelmi Bizottsága – Rákosi Mátyás javaslatára – határoz arról, hogy szovjet katonai és rendőrségi szakértőket kérnek, illetve magyar katona- és rendőrtiszteket küldenek a Szovjetunióba.[32]
  • november 26. – A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt.

December

Határozatlan dátumú események

  • az év elején – A csepeli dolgozók felhívása nyomán Magyarországon meghirdetik az első országos munkaversenyt. (A legjobban teljesítő dolgozókat ekkor még élmunkásoknak nevezték, a sztahanovista mozgalom megalapítására 1949 szeptemberében került sor.)[38]
  • március – A krisztinavárosi Koronaőr utcát Kosciuszkó Tádé utcának nevezik át Tadeusz Kościuszko lengyel-amerikai szabadsághős tiszteletére.
  • szeptembernovember – A Kínai Néphadsereg felszabadítja Mandzsúriát (Északkelet-Kínát).
  • december – Lengyelországban megszüntetik a kötelező beszolgáltatás 1946-ban bevezetett rendszerét.[39]
  • az év végénGoli otok szigetén a jugoszláv hatóságok internálótábort hoznak létre, ahová 1958-ig 16–18 ezer „nép ellenségét”, főleg Kominform-szimpatizánst zárnak be.[18]
Remove ads

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1948-ban

1948 a filmművészetben

1948 az irodalomban

1948 a jogalkotásban

1948 a légi közlekedésben

1948 a sportban

1948 a televízióban

1948 a tudományban

1948 a vasúti közlekedésben

1948 a zenében

Remove ads

Születések

Remove ads

Halálozások

Remove ads

Nobel-díjasok

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Fizikai Patrick Blackett brit fizikus
Kémiai Arne Tiselius svéd kémikus
Orvosi-fiziológiai Paul Hermann Müller svájci biokémikus
Irodalmi Thomas Stearns Eliot brit író
Béke nem adták ki
Remove ads

Jegyzetek

Források

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads