Vác
magyarországi város Pest vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium, szlovákul: Vacov, olaszul: Vaccia, szerbül: Вац) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye. A Dunakanyar központjaként ismert település Pest vármegye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, egyúttal vonzó idegenforgalmi célpont – egyrészt évezredes történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. Katolikus püspöki székhely, a Váci egyházmegye központja.
A gazdag kulturális élettel és sok kuriózummal rendelkező város nem véletlenül katolikus püspöki székhely. A Március 15. tér, a város fő tere, ami az egymást keresztező fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, itt jött létre a város kereskedelmi és közigazgatási központja. A tér sajátos háromszögű alaprajzát a 18. században, a tatár pusztítást követően Vácra érkező német telepesek építkezéseinek köszönhetjük.A betelepülők szülőföldjük hagyományainak megfelelő életteret alakítottak ki városrészükben. A teljes történelmi belváros műemléki jelentőségű terület.
Vác a római kor óta lakott hely. Nevének eredete vitatott. Egy hipotézis szerint a név az egyik magyar törzs, „Vath” nevéből származik. Egy másik elmélet szerint viszont a név a cseh–szlovák Vac személynévből származik, amely Václav kicsinyítő alakja.
A 11. század óta az egyik római katolikus püspökség székhelye. A Váci egyházmegye püspökei befolyásosak voltak a Magyar Királyságon belül, sokan kancellárként szolgáltak, vagy később esztergomi érsekek lettek.
1241. március 17-én, mikor a mongolok betörtek a városba, a város lakosságának nagy részét legyilkolták, és tábort állítottak fel itt. A mongolok távozása után a német telepeseket behívva újjáépítették a várost.
A várost az Oszmán Birodalom 1541-ben hódította meg, majd a Habsburg Monarchia török elleni háborúi során az osztrákok győzelmet arattak a törökök felett Vácon 1597-ben és 1684-ben. A nagy török háború után Vácot újra újjáépítették és újra benépesítették. A zsitvatoroki fegyverszünet szerint a váci erőd Habsburg-ellenőrzése fennmaradt, javítását szankcionálták.
Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc idején a Honvédség egy nagy csata után (1849. április 10.) szétverte a városban állomásozó osztrák erőket; a második váci csata viszont orosz győzelemmel zárult (július 17.).
A második világháború alatt Vácot 1944. december 8-án a budapesti offenzíva során elfoglalták a 2. Ukrán Front szovjet csapatai.
Vác mára virágzó kereskedelmi központ, valamint a budapesti polgárok kedvelt nyári üdülőhelye. Az 1761–1777-ben épült váci székesegyház, a római Szent Péter-bazilika mintájára készült. A püspöki palotában múzeum található a római és középkori leletek számára. Napjainkban a város főleg a 18. századi diadalívéről és gyönyörű barokk városközpontjáról is ismert.