Véres dráma Livóniában
Jules Verne bűnügyi regénye (1904) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Véres dráma Livóniában (Un drame en Livonie) Jules Verne bűnügyi regénye, amelyet 1894 augusztusa előtt írt. Idősebb korában Verne előre dolgozott, több évre elegendő regénye állt nyomdakészen. A regényt először folytatásokban a Magasin d'éducation et de récréation folyóirat közölte 1904. január 1. és június 15. között, majd Pierre-Jules Hetzel adta ki 1904. július 7-én.
- "[...] azért, mert tudod, hogy a 95. az Az úszó sziget, 96. a Véres dráma Livóniában, a 97-es az Orinoco, és mind kész."[1]
Véres dráma Livóniában | |
Szerző | Jules Verne |
Eredeti cím | Un drame en Livonie |
Ország | Franciaország |
Nyelv | francia |
Műfaj |
|
Sorozat | Különleges utazások |
Előző | Az Antillák világa |
Következő | A Világ Ura |
Kiadás | |
Kiadó | Pierre-Jules Hetzel |
Kiadás dátuma | 1904 |
Magyar kiadó | Budapest, Média |
Magyar kiadás dátuma | 1990 |
Illusztrátor | Léon Benett |
Média típusa | könyv |
A Wikimédia Commons tartalmaz Véres dráma Livóniában témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A regény hosszú pihentetésének oka a Dreyfus-ügy. A kapitányt 1894. október 15-én tartóztatták le hazaárulás vádjával. A livóniai történetben fontos szerepet kap a hazafiasság, a bírói függetlenség. Sem a kiadó, sem Verne nem akarta, hogy úgy tűnjön, mintha a bűnügyi regényének bármi áthallása lenne a Dreyfus-üggyel. Verne egyébként bűnösnek vélte Dreyfust. 1903-ban, amikor közelgett a megjelenés, a fia, Michel Verne közreműködésével igazított a regényén. Fia közreműködésére az író megromlott látása miatt volt szüksége.[2]
Verne a könyvben szereplő, Livónia területén élő nem német népeket szláv népnek tekinti, ami téves. Így nem helytálló a regény vélt „szláv összetartása“ a helyiek és az oroszok között. Az észt, lett és litván történelem ellentmond Verne történelem leírásának.