Vörös Zászló érdemrend
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szovjetunió kormánya által adományozott Vörös Zászló érdemrend katonai tagozatát (oroszul: Орден Крaсного Знамени transzliteráció: Orgyen Krasznovo Znamenyi) az oroszországi polgárháború alatt katonai kitüntetésként alapította Szovjet-Oroszország kormánya 1918. szeptember 16-án. Elsőként Vaszilij Konsztantyinovics Blücher kapta meg[1] 28-án.[2] A kitüntetést a hadsereg katonái kaphatták meg a kormánytól, azonban később a címet kiterjesztették másokra is. Különböző fokozatokat is alapítottak hozzá. Egyik közismert változata a Munka Vörös Zászló érdemrendje volt. A katonai elismerésként a harctevékenység során kiemelkedő helytállást tanúsítók kaphatták meg. A Lenin-rend 1930. április 6-ai alapításáig ez volt a Szovjetunió legmagasabb katonai kitüntetése. A második világháborúban az érdemrendet szárazföldi csapatoknál és a haditengerészetnél a harcok során tanúsított kiemelkedő bátorság és helytállás elismeréseképpen adományozták. Az NKVD tagjai pedig a különleges feladatban történt helytállásuk vagy végrehajtásuk eredményessége esetén kerülhettek kitüntetésre.
Vörös Zászló érdemrend Орден Крaсного Знамени | |||
Adományozza a Szovjetunió | |||
Típus | kitűző | ||
Indoklás | Harctevékenység során kiemelkedő helytállásért | ||
Statisztikák | |||
Alapítás dátuma | 1918. szeptember 16. | ||
Első kitüntetés dátuma | 1918. szeptember 28. | ||
Viselési sorrend | |||
Magasabb rangú kitüntetés | Októberi Forradalom érdemrend | ||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös Zászló érdemrend Орден Крaсного Знамени témájú médiaállományokat. |