Xenokratész
ókori görög filozófus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Xenokratész (ógörögül: Ξενοκράτης, latinul: Xenocrates) (Khalkédón, i. e. 396 – Athén, i. e. 314) görög filozófus.
Xenokratész | |
Született | Ξενοκράτης[1] kb. i. e. 396 Khalkédón |
Elhunyt | kb. i. e. 314 (82 évesen) Athén |
Állampolgársága | athéni |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | Paltón Akadémiájának szkholarkhésze (i. e. 339 – i. e. 314) |
Filozófusi pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Nyugati filozófia Ókor | |
Iskola/Irányzat | Platonizmus |
Érdeklődés | Logika, Fizika, Metafizika, Episztemológia, Matematika, Etika |
Akikre hatott | Krantor, Polemon |
Akik hatottak rá | Platón, Speuszipposz, püthagóreusok |
Fontosabb nézetei | Platón filozófiáját fejlesztette tovább |
A Wikimédia Commons tartalmaz Xenokratész témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Xenokratész Agathénor fia volt. Kora ifjúságától kezdődően Platónt hallgatta és Szicíliába is elkísérte. Természetét tekintve lomha volt ugyanakkor ismert volt önmegtartózkodásáról is: mikor tanítványai egy hetérát fektettek az ágyába az azt mondta, hogy egy szobor mellé feküdt be. Idejének nagy részét az Akadémián töltötte. Diogenész Laertiosz feljegyzései szerint amikor Xenokratész bement a városban a hordárok és az ordítozó csőcselék kitért az útjából. Ugyancsak Diogenésztől tudhatjuk meg, hogy annyira megbízhatónak tartották, hogy ő volt az egyetlen Athénban aki a bíróságon eskütétel nélkül tanúskodhatott. Naponta több órát töltött gondolkodással, de legalább egy órát a hallgatásnak szentelt. A száztizedik Olympiász második évétől (i. e. 339-től) huszonöt éven keresztül, haláláig az Akadémia vezetője volt.
Diogenész Laertiosz könyvében olvashatjuk, hogy az athéniak egyszer eladták Xenokratészt rabszolgának, mert nem tudta fizetni a tartózkodási díjat. Phaleroni Démétriosz vásárolta meg és szabadon engedte. Nyolcvankét éves korában halt meg, miután egy éjszaka megbotlott egy edényben és elesett.