Zakariás mester
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Zakariás mester (Maître Zacharius ou l'horloger qui avait perdu son âme. Tradition genevoise – Zacharius mester vagy az órás, aki elvesztette a lelkét. Genfi hagyomány) Jules Verne korai novellája. A mű először a Musée des familles folyóiratban jelent meg a lap 1854. áprilisi[1] és májusi[2] számában. Könyvként Pierre-Jules Hetzel adta ki 1874. április 27-én a Le Docteur Ox (Ox doktor) novellás kötetben (Ox doktor hóbortos ötlete, Zakariás mester, Dráma a levegőben, Telelés Grönlandban, Quarantième ascension française au mont Blanc).[3][4][5]
Zakariás mester | |
Szerző | Jules Verne |
Eredeti cím | Maître Zacharius ou l'horloger qui avait perdu son âme. Tradition genevoise |
Ország | Franciaország |
Nyelv | francia |
Műfaj |
|
Kiadás | |
Kiadó | Pierre-Jules Hetzel |
Kiadás dátuma | 1874 |
Magyar kiadó | Budapest, Athenaeum |
Magyar kiadás dátuma | 1875 |
Illusztrátor | Théophile Schuler |
Média típusa | könyv |
Külső hivatkozások | |
A könyv a MEK-ben | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zakariás mester témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az 1874-es változatban a szerző átdolgozta a történetet, a történet végét érő változás oka feltételezhetően a szerző vallási nézeteinek változása. Az író unokája, Jean Jules-Verne szerint: „…készen állok arra, hogy azt gondoljam, hogy 1874-ben Jules Verne már nem osztotta apja vallási nézeteit”.[6]
A történet kiindulópontja Verne életének egy jelentéktelen epizódja. Ellopják az óráját, s a rendőrtisztviselő az iránt érdeklődik, vajon volt-e az órának ketyegője (échappement) – óramű-mechanizmus, amely szabályozza a mozgást. Ez felkelti Verne érdeklődését az óra szerkezete iránt, és így lesz novellájának hőséből órás, a ketyegő feltalálója.[7]