Zdolbunyiv

Zdolbunyiv (Здолбунів, oroszul Здолбунов – Zdolbunov, lengyelül Zdołbunów) iparváros és vasúti csomópont Ukrajna Rivnei területén, a Zdolbunyivi járás székhelye. A 2001-es népszámláláskor 24,6 ezer lakosa volt. Rivnétől 12 km-re délre az Usztje-folyó partján fekszik, de csaknem teljesen egybeépült vele. Legfontosabb ipari létesítménye a cementgyár, mely 1956-ban kezdte meg termelését. Pályaudvaráról Lviv, Rivne/Kovel és Kijev felé ágaznak el a sínek. Vasszerkezetek gyártása, palafeldolgozás. 1922-ben itt született Stanisław Fijałkowski lengyel festőművész.

Zdolbunyiv
Zdolbunyiv címere Zdolbunyiv zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Rivnei terület
Járás	Rivnei járás (2020–)
Rang	város Ukrajnában település
Alapítás éve	1497
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	195 m
Terület	12,49 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 31′ 29″, k. h. 26° 14′ 36″50.524694444444, 26.243194444444
Zdolbunyiv weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zdolbunyiv témájú médiaállományokat.

A zdolbunyivi cementgyár

Első írásos említése 1497-ből származik, ekkoriban az Ostrozki-hercegek birtokán levő hutor volt. Mai nevén 1629-ben említik először. Csak a vasútvonalak megépülésével (1873) indult fejlődésnek. 1897-ben 4,7 ezer lakosa volt. A zdolbunyivi vasutasok 1905-ben sztrájkkal és demonstrációkkal vettek részt a forradalomban. A helyi munkások a lengyel uralom (1919-1939) alatt is szervezkedtek, a német megszállás (1941-1944) idején pedig szabotázsakciókat folytattak a vasúti szállításban. Az ellenállás vezetője, Nyikolaj Prihogyko (a Szovjetunió hőse címet halála után kapta meg) volt. A fasiszták kegyetlen megtorlásainak mintegy 6 ezer ember esett áldozatul a járásban. A környező mészkőbányászatot kisebb cementgyár korábban (1883 óta) is hasznosította, az új nagyüzem csak az 1950-es években épült fel. 1970-ben 21 ezer lakosa volt.

Külső hivatkozások

• Zdolbunyiv honlapja (ukránul)