1873

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

1873 más naptárakban
Gergely-naptár	1873
Ab urbe condita	2626
Bahái naptár	29 – 30
Berber naptár	2823
Bizánci naptár	7381 – 7382
Buddhista naptár	2417
Burmai naptár	1235
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1865 – 1866
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1928 – 1929
Shaka Samvat	1795 – 1796
Holocén naptár	11873
Iráni naptár	1251 – 1252
Japán naptár	2533 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4569–4570
Kopt naptár	1589 – 1590
Koreai naptár	4206
Muszlim naptár	1289 – 1290
Szeleukida naptár	2184–2185
Örmény naptár	1322 ԹՎ ՌՅԻԲ
Thai szoláris naptár	2416
Zsidó naptár	5633 – 5634

Évtizedek: 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek

Évek: 1868 – 1869 – 1870 – 1871 – 1872 – 1873 – 1874 – 1875 – 1876 – 1877 – 1878

Események

Határozott dátumú események

• január 1. – Meidzsi japán császár átveszi a Gergely-naptárt.^[1]
• február 11. – Alig kétévnyi lehetetlen uralkodás után I. Amadé spanyol király lemond és elhagyja országát, a Cortés kikiáltja a köztársaságot.^[2]
• február 18. (Julián-naptár szerint február 6.) – a törökök kivégzik Vaszil Levszki bolgár forradalmárt.^[3]
• május 8–9. – Bécsi tőzsdekrach^[3]
• augusztus 1.
  • A bécsi világkiállítás alkalmából Európában tartózkodó Nászer ad-Din perzsa sah Bécsbe érkezik, ahol találkozik a császári és királyi párral, majd Budapestre is ellátogat, ahol Andrássy Gyula korábbi miniszterelnökkel és közös külügyminiszterrel is tárgyal.^[4]
  • A budapesti Állatkert igazgatójának Serák Károlyt nevezik ki, aki 30 évesen veszi át az intézmény vezetését.^[5]
• augusztus 10. – Ótátrafüreden megalakul a Magyarországi Kárpát-egyesület.
• október 22. – Schönbrunnban Ausztria, Németország és Oroszország uralkodói között létrejön a három császár egyezménye.^[3]
• november 17. – Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejön Budapest. (A közel 350 ezer lakost számláló új várost 10 kerületre osztották, s egy 400 fős közgyűlés irányította.)^[6]

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán –
  • Megalakul a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet.
  • A Margit-szigeten átadják az Ybl Miklós tervei alapján elkészült Margit fürdőt.^[7]
  • Zanzibár szultánja brit és német nyomásra bezárja rabszolgapiacait.^[8]

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1873-ban

1873 az irodalomban

1873 a jogalkotásban

1873 a sportban

1873 a tudományban

• fénynyomás (James Clerk Maxwell)^[9]
• kormányozható léghajó (Ferdinand von Zeppelin)
• szénszálas izzólámpa (Alekszandr Nyikolajevics Lodigin)

1873 a vasúti közlekedésben

1873 a zenében

Születések

• január 7. – Adolf Zukor producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója († 1976)
• január 16. – Boyd Alexander angol ornitológus († 1910)
• január 26. – Bothos Gyula magyar bíró, felsőházi tag († 1940)
• február 11. – Madarassy-Beck Marcell bankár, országgyűlési képviselő, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank elnöke († 1945)
• február 26. – ’Sigmond Elek vegyészmérnök, az MTA rendes tagja († 1939)
• február 28. – William Murdoch a Titanic első tisztje († 1912)
• március 15. – Kováts Ferenc gazdaságtörténész, közgazdász, az MTA tagja († 1956)
• március 28. – Nagy István festőművész († 1937)
• március 29. – Tullio Levi-Civita olasz matematikus († 1941)
• április 1. – Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester († 1943)
• április 4. – Peidl Gyula politikus († 1943)
• április 10. – Kyösti Kallio finn köztársasági elnök († 1940)
• április 22. – Luigi Lucheni olasz anarchista, Erzsébet császárné és királyné gyilkosa († 1910)
• június 28. – Alexis Carrel francia sebész, fiziológus, orvosi Nobel-díjas († 1944)
• augusztus 20. – Eliel Saarinen finn építész († 1950)
• szeptember 7. – Tomcsányi János magyar műfordító, publicista, tanár († 1935)
• szeptember 9. – Max Reinhardt osztrák színidirektor († 1943)
• szeptember 20. – Szisz Ferenc magyar származású francia autóversenyző, az első Grand Prix győztese († 1944)
• október 3. – Gombos Ferenc Albin történész, pedagógus, író, az MTA tagja († 1938)
• október 6. – Rózsahegyi Kálmán színész, tanár († 1961)
• október 12. – Nadežda Petrović szerb festőművésznő, Szerbia leghíresebb fauvista festője († 1915)
• október 30. – Francisco Ignacio Madero mexikói államfő († 1913)
• november 4. – Papp Károly geológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja († 1963)
• november 16. – W. C. Handy amerikai dzsesszzenész († 1958)
• december 2. – Nyilasy Sándor festőművész († 1934)
• december 15. – Kacsóh Pongrác zeneszerző, zenepedagógus, tanár († 1923)
• december 23. – Kernstok Károly festőművész († 1940)
• december 27. – Gyömörey György, Zala vármegye főispánja († 1949)
• december 30. – Bánffy Miklós gróf, író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, külügyminiszter († 1950)

Halálozások

• január 9. – III. Napóleon francia császár (* 1808)
• február 8. – Vidróczki Márton híres mátrai betyár (* 1837)
• február 22. – Peter Dajnko, szlovén nyelvész, író, méhész (* 1787)
• március 22. – Dárdasy Gusztáv ferences rendi szerzetes, költő (* 1832)
• április 16. – Arcisse de Caumont(wd) francia történész, régész (* 1801)
• április 21. – Urházy György újságíró, író, országgyűlési képviselő, honvédtiszt, az MTA tagja (* 1823)
• május 1. - David Livingstone skót Afrika-kutató (* 1813)
• május 6. – José Antonio Páez venezuelai katonatiszt, politikus (* 1790)
• május 16. – Balla Károly jogász, publicista (* 1792)
• július 10. – Latabár Endre magyar színész, színiigazgató, zeneszerző (* 1811)
• július 27. – Fjodor Ivanovics Tyutcsev orosz költő, diplomata (* 1803)
• augusztus 12. – Kardos János magyarországi szlovén költő, író, műfordító (* 1801)
• október 20. – Adelburg Ágost lovag, zeneszerző, hegedűművész (* 1830)
• november 10. – Vidats János gyártulajdonos, honvédtiszt, országgyűlési képviselő (* 1826)
• november 27. – Auguste Arthur de la Rive svájci fizikus és politikus (* 1801)
• november 30. – Fehér Glycér piarista pap, tanár, költő (* 1782)