Államcsőd

Az államcsőd ha egy szuverén állam kormánya elmulasztja vagy megtagadja adósságának esedékes visszafizetését. A csőd és fizetésképtelenség kifejezéseket ebben az összefüggésben felcserélhetően használják.

Az államcsőd okai

Az államcsőd történetileg három okra vezethető vissza:

• fizetésképtelenség /túltartozások
• amikor az új kormány visszautasítja az őt megelőző kormány okozta államadósságok kifizetését
• összeomlás /az állam hanyatlása

Fizetésképtelenség

Ha egy állam, gazdasági okokból kifolyólag fizetésképtelenné válik, nem képes többé törleszteni adósságait, pénzbeli kötelezettségeit sem tudja teljesíteni államcsőddel áll szemben. Egy állam akkor is bejelenthet fizetésképtelenséget, ha tartozásainak/kiadásainak csak egy részét képes fedezni.

A leggyakoribb okok a következők:

• egy veszteség, háború vagy
• hosszabb idejű rossz vezetés (kormány)/rossz irányítás

A fizetésképtelenség okozta államcsőd a történelem során akkor következett be, amikor egy állam több pénzt költött mint amennyi a bevétele volt. A költésvetési egyensúlyt ilyen esetekben külföldi tőke behozatalával egyenlítették ki.

Az állam hanyatlása

Ez a fajta államcsőd a II. világháború utáni időkben volt jellemző. A háború miatt elszegényedett országok fizetésképtelenné váltak.

Hatásai

Egyaránt kedvezőtlen hatást gyakorol a befektetőkre, a gazdaságra és a polgárokra is. Az ország valutája elértéktelenedik, melynek következményeként az infláció jelentősen megnövekszik, a munkanélküliség megugrik, a közalkalmazottaknak az állam nem tud fizetni, a szociális kiadásokat nem tudja fedezni.

Magyarországon

Magyarország a Habsburg Birodalommal együtt 1796-ban, 1802-ben, 1805-ben, 1811-ben került csődbe. Az Osztrák–Magyar Monarchia 1868-ban és 1916-ban, majd a király nélküli alkotmányos magyar királyság 1932-ben és 1941-ben került újra államcsődbe. A dátumok láthatóan nagy háborúkhoz és nemzetközi nagy gazdasági válságokhoz köthetők.^[1]

Az elmúlt évtizedekben 1982-ben, 1990-ben és 1994-ben a fizetésképtelenségtől csak hajszálnyira volt az ország.^[1]

Államcsődöt átélt országok

A gazdaságtörténet tele van az államcsőd eseteivel. 1824 és 2009 között 110 államban legalább 286 hivatalos csőd volt. Nem teljes lista:

19. század

• Ausztria: 1811 ^[2] - Ausztria kormánya államcsődöt jelentett a koalíciós háborúkból származó adósságok miatt.
• Franciaország: 1812 - a napóleoni háborúk alatti magas hadikiadások miatt.
• Dánia: 1813 - Dánia-Norvégia már nem tudta teljesíteni kötelezettségeit az Angliával vívott hosszan tartó, a koalíciós háborúkkal is összefüggő háború miatt.
• USA: 1837 ^[3] - Több amerikai állam fizetésképtelenné vált gazdasági okok miatt.
• Oszmán Birodalom: 1875 - A Birodalom fizetésképtelenné vált a növekvő államadósság és a belső korrupció, az oszmán adósságválság miatt.
• Görögország: 1893 ^[4] - A hitelfelvétel az egekbe szökött, Görögország fő exportterméke, a mazsola és a bor árának csökkenése az adóbevételek csökkenéséhez, költségvetési hiányhoz és végül államcsődhöz vezetett.

20. század

• Oroszország: 1918 - Az októberi forradalom után az új kommunista állam nem volt hajlandó elismerni vagy kifizetni a cári birodalom régi adósságait.
• Németország: 1932, 1939 ^[5]
  • 1923 - az első világháború késői következményeként. A hiperinfláció a német gazdaság és bankrendszer részleges összeomlásához vezetett. ^[6][7]
  • 1948 - Először a nyugati (NSZK) , majd a keleti zónában (NDK) került sor valutareformra.
• Oroszország: 1998 - orosz gazdasági válság
• Ukrajna: 1998-2000 ^[8]

21. század

• Argentína: 2002-2005 (→ argentin válság), 2014
• Izland: 2008 - Izland államosította a három legnagyobb bankot. Ezt követően a kormány megtagadta e bankok kötelezettségeinek teljesítését. Ez gyakorlatilag államcsődhöz vezetett.^[9]
• Belize: 2012 ^[10] - Az ország súlyosan eladósodott. Előzőleg 2003-ban hagyta abba az államadósság kamatfizetését, miután hurrikán pusztított az országban.
• Görögország: 2015 ^[11] - A görög pénzügyi válság egy költségvetési és államadósság-válság, amely 2010 óta alakult ki. A válság oka az ország fiskális politikája volt, amely pénzügyileg nem volt fenntartható.
• Ukrajna: 2015 ^[12]
• Venezuela: 2017 ^[13]
• Libanon: 2020 ^[14]
• Srí Lanka: 2022 ^[15]

Országonként

Az alábbi lista az országok államcsődjeit, valamint adósság-átstrukturálását mutatja: ^[16]

Európa

• Albánia (1990)
• Németország (1932, 1939, 1948)
  • Hessen (1814)
  • Poroszország (1683, 1807, 1813)
  • Schleswig-Holstein (1850)
  • Vesztfália (1812)
• Anglia (1340, 1472, 1596)
• Ausztria-Magyarország (1796, 1802, 1805, 1811, 1816, 1868)
• Ausztria (1938, 1940, 1945)
• Bulgária (1990)
• Horvátország (1993-1996)
• Dánia (1813)
• Spanyolország (1557, 1575, 1596, 1607, 1627, 1647, 1809, 1820, 1831, 1834, 1851, 1867, 1872, 1882, 1936-1939)
• Franciaország (1558, 1624, 1648, 1661, 1701, 1715, 1770, 1788, 1797 , 1812)
• Görögország (1826, 1843, 1860, 1893, 1932, 1983, 2015)
• Magyarország (1932, 1941)
• Hollandia (1814)
• Lengyelország (1936, 1940, 1981)
• Portugália (1560, 1828, 1837, 1841, 1845, 1852, 1890)
• Románia (1933, 1982, 1986)
• Egyesült Királyság (1749, 1822, 1834, 1888-89, 1932)
• Oroszország (1839, 1885, 1918, 1947, 1957, 1991, 1998, 2022 ^[17])
• Svédország (1812)
• Törökország (1876, 1915, 1931, 1940, 1978, 1982)
• Ukrajna (1998-2000, 2015)
• Jugoszlávia (1983)