Árok (település)

Árok^[2] (ukránul: Ярок [Jarok]^[2]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Ez a szócikk a település szól. Hasonló címmel lásd még: Árok (egyértelműsítő lap).

Árok (Ярок)
Árok címere Árok zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Ungvári járás (–2020)
Község	Baranya község
Rang	falu
Alapítás éve	15. század
Irányítószám	89414
Népesség
Teljes népesség	725 fő (2001)[1]
Magyar lakosság	10
Népsűrűség	1 647,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	0,44 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 38′ 34″, k. h. 22° 26′ 13″48.642777777778, 22.436944444444
Árok Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Árok témájú médiaállományokat.

Földrajz

Ungvár közelében, attól kelet-északkeletre, az Antalóci Pojána oldalában eredő patak völgyében fekszik. A rajta keresztülfolyó Árok-patak valószínűleg a településről kapta nevét.^[3]

Története

15. század végi, soltészi alapítású település. Első írásos említése 1499-ből származik „Arok” néven. Egy 16. századi urbárium főleg magyar családneveket említ a faluban, mely később elruszinosodott.^[3]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÁROK. Orosz falu Ungvár Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai ó hitűek, fekszik Ungvár Városán felűl, nap kelet felé magos, és öszve nyőtt hegyek között, azért is inkább erdeivel, mint szántó földgyeivel bővelkedik, földgye jó termékenységű, fája sok, rétgye, legelője hasznos, vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága, első Osztálybéli.”^[4]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Árok, orosz falu, Ungh vgyében, Unghvárhoz keletre 1 1/4 mfdnyire, szép vidéken: 504 g. kath., 8 zsidó lak., gör. kath. paroch. templommal, hegyes de meglehetős határral, vizimalommal. F. u. a kamara.”^[5]

A trianoni béke előtt Ung vármegye Ungvári járásához(wd) tartozott. Az első világháborút követően a községet a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-tól ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.

Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.

Népesség

1910-ben 680 lakosából 50 magyar, 630 ruszin anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 18 római katolikus, 647 görögkatolikus, 1 református és 14 izraelita.^[6]

1910	680
2001	725

A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)^[7]

  ukrán (96,41%)

  orosz (2,07%)

  magyar (1,24%)

  Egyéb (0,28%)