Édith Piaf
francia sanzonénekesnő, sanzonszerző, színésznő From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Édith Piaf, eredeti nevén: Édith Giovanna Gassion (Párizs, 1915. december 19. – Placassier, Grasse, 1963. október 10.[9])[2] francia sanzonénekesnő, sanzonszerző, színésznő.
Remove ads
Nevének eredete
Piaf a francia argóban verebet jelent (nyilvánvaló utalás vékony testalkatára – Édith 142 cm magas, 40 kg volt). Művésznevét felfedezője, Louis Leplée adta neki, aki azt mondta, hogy olyan, mint egy veréb. Másik becenevének – la môme – jelentése „kölyök”, „fiatalasszony”, ez utalás fiatal korára a felfedezése idején.
Élete
Hányatott gyermekkora
Anyja, Annetta Giovanna Maillard (művésznevén Line Marsa), bárénekesnő volt. Anetta apai ágról olasz származású volt, míg édesanyja egy Emma (Édith nagyanyja) egy kabil (algériai berber) akrobata és egy francia anya lánya volt.[10] Isztambulba ment énekelni, ezért a kis Édithet rábízta anyjára, majd apai nagyanyjához került, aki egy bordélyház madámja volt Normandiában, az Eure megyei Bernay-ben. Apja, Louis-Alphonse Gassion, aki cirkuszi artistaként próbált megélni, magához vette a lányát. Ezt követően Édith utcai mutatványosként szerepelt. Ilyen irányú pályafutása hamar véget ért vékony alkata miatt, énekhangjának köszönhetően azonban továbbra is pénzt kereshetett apja mutatványai mellett: a kígyóember-mutatványa után Édith dalai következtek.
1919-ben szaruhártya-gyulladás (keratitisz) következtében megvakult, látását csak négy évvel később, hétévesen nyerte vissza, elmondása szerint a Lisieux-i Szent Terézhez intézett imádságoknak és a szent sírjához tett zarándokútnak köszönhetően.
1932-ben megszületett első gyermeke: Marcellina. Édith ekkor 17 éves volt, gyermekének apja, Louis Dupont pedig 18. A gyerek azonban kétéves korában agyhártyagyulladás következtében elhunyt.
Énekesnői pályájának kezdete

Az utcai éneklés közben figyeltek fel tehetségére, és Louis Leplée, a Gerny’s kabaré igazgatója, a kávéház-tulajdonos indította el pályáján. Ő adta neki a „Piaf” nevet is.
1935-ben, húszévesen énekelt először színpadon. Első fellépésén maga kötötte pulóverben jelent meg, melynek egyik ujjával nem készült el, s a hiányt egy fehér selyemkendővel palástolta.
1936 áprilisában Louis Leplée-t meggyilkolták, a gyanúsítottak között Édith is szerepelt. A botrány következtében újra utcára került volna, ha Raymond Asso költő fel nem karolja. Három évig tanította, szép sanzonokat írt neki és kiharcolta első revüszínházi fellépését. Bemutatta Marguerite Monnot-nak, aki aztán olyan örökzöld Piaf-slágereket szerzett, mint a „Milord”.
1940-ben megismerte Jean Cocteau-t, aki neki és partnerének, Paul Meurisse-nek írta A közönyös szépfiú című darabját. Meurisse és Piaf között élettársi viszony állt fenn egészen 1942-ig.[11]
Párizs 1940-es német megszállása után 1941-ben filmszerepet kapott, a megszállás idején pedig rendszeresen énekelt a katonáknak. A hadifoglyok árváinak megsegítésére gálaestet szervezett. A műsor után az elegáns nézők nercbundáit és ékszereit elárverezték, hogy pénzt gyűjtsenek. Segítette zsidó énekes kollégáit, akik állás nélkül maradtak, vagy elhurcolás fenyegette őket.
1943-ban Charles Trenet-vel, Loulou Gastével és más ismert párizsi sanzon-énekessel együtt Piaf is utazást tett Berlinben, ismertség-növelő, mai szóval „promóciós” célból. E németországi körútja miatt 1944-ben, miután a szövetségesek felszabadították Franciaországot, Piafot sok művésztársával együtt kollaborációval vádolták.[12][13]
1946-ban kezdett igazán ismertté válni nemzetközi szinten, amikor nyugat-európai turnéra indult.[14]
Világhír és tragédiák

1947 novemberében lépett fel először New Yorkban, azonban nem aratott sikert az amerikai közönség előtt. Későbbi fellépései azonban már itt is nagyon sikeresek. Ugyanebben az évben ismerte meg nagy szerelmét, Marcel Cerdan bokszvilágbajnokot.
1949 októberében Marcel Cerdan repülőgép-szerencsétlenségben meghalt, miközben Édith New York-i fellépésére repült. Ennek következtében Édith alkoholista lett, amitől élete végéig nem tudott szabadulni. Nemsokára a morfiumra is rászokott, amit először egy kórházban kapott fájdalmai enyhítésére, ugyanis közben autóbalesetet szenvedett.
1952-ben feleségül ment Jacques Pills sanzonénekeshez. Esküvői tanúja Marlene Dietrich volt. Nászútjuk egyetlen óriási turné volt: New York, Hollywood, San Francisco, Las Vegas, Miami. Négy évvel később azonban elváltak.
Az 50-es évek közepére Piaf egészsége megrendült, de ő orvosai tiltása ellenére újra és újra színpadra lépett. Fellépett a New York-i Carnegie Hallban és a Waldorf Astoriában épp oly sikert aratva, mint a párizsi Olympia színpadán vagy Stockholm legnagyobb zenés színházában. Előfordult, hogy éneklés közben többször összeesett. Az 1950-es évek végén, Stockholmban bekövetkezett rosszulléte után a kórházban gyógyíthatatlan, áttétes rákot diagnosztizáltak nála.

1962. október 9-én, 46 évesen, már nagyon betegen feleségül ment a görög származású, 26 éves Théo Sarapo énekeshez (eredeti nevén Thépohanis Lamboukashoz), akivel együtt többször is fellépett. Híres slágerük A szerelem mire jó? című sanzon. Piaf utolsó koncertkörútját „öngyilkos turnénak” is szokták nevezni.
Halála
1963 augusztusában egy plascassier-i házba vonult vissza, Grasse külvárosában, a Francia Riviérán. Itt élte utolsó hónapjait, állandó gondozás mellett, és itt hunyt el 1963. október 10-én a déli órákban máj eredetű kómával párosult belsővérzés következtében.[15] Holttestét Sarapo és barátai éjszaka egy mentőautóban titokban Párizsba szállították, halálának hírét október 11-én reggel közölték, mintha itt, szülővárosában hunyt volna el, régi barátjával, Jean Cocteau-val egyazon napon.[16]
A párizsi Père-Lachaise temetőben helyezték végső nyugalomra. Óriási részvét mellett kísérték utolsó útjára, a fővároson keresztül haladó gyászmenetet a Boulevard Lannes-tól a montparnasse-i Père-Lachaise-ig mintegy 40 000 ember kísérte, rajongói Párizsból és más vidékekről. Bár Piaf hívő katolikus volt, „bűnös életvitelére” hivatkozva[17] a katolikus egyház megtagadta az egyházi temetést és a gyászmise tartását. Sírjánál csak Thouvenin de Villaret atya, a színházi és zenei szakma alamizsnása (aumônier) mondhatott rövid áldást.[18]
Sírkövére ezt vésték: „Madame Lamboukas, dite Édith Piaf” (Lamboukasné, akit Édith Piaf-ként ismertek). Sírhelye a temető 97. parcellájában található (pontosan itt: é. sz. 48° 51′ 35″, k. h. 2° 23′ 56″). Édith Piafon kívül itt nyugszik édesapja, Louis-Alphonse Gassion († 1944) és kislánya, Marcelle, aki 2 éves korában, 1935-ben halt meg, valamint Piaf férje, Théo Sarapo (Thépohanis Lamboukas) is, aki 1970-ben autóbalesetben veszítette életét.

Remove ads
Diszkográfia
Remove ads
Slágerei
- Tu Es Partout (1943)
- La Vie en rose (1945)
- Les Trois Cloches (1945)
- Autumn Leaves (1948)
- Hymne à l'amour (1949)
- Padam, padam... (1951)
- Sous le ciel de Paris (1954)
- Miséricorde (Heaven Have Mercy) (1955)
- Les Amants d'un jour (1956)
- La Foule (1957)
- Milord (1959)
- Non, je ne regrette rien (1960)
- Mon Légionnaire
Filmszerepek
- La garçonne (1936), Jean de Limur
- Montmartre-sur-Seine (1941), Georges Lacombe
- Fénytelen csillag (Étoile sans lumiére) (1946), Marcel Blistène
- Paris chante toujours (1951), Pierre Montazel
- Párizsi szívdobbanás (Boum sur Paris) (1953), Maurice de Canonge
- A Versailles-i kastély (Si Versailles m’était conté) (1954), Sacha Guitry
- French cancan (1954), Jean Renoir
Könyvek
- "Nem bánok semmit sem"; bev. Jean Cocteau, ford. Krén Katalin, versford. Reményi Gyenes István, jegyz. Barta András; Gondolat, Bp., 1970
- Életem; Edith Piaf; ford. Szentgyörgyi Rita; Múzsák, Bp., 1989
- Jean Noli: Piaf, a titok; ford. Schubert Éva, előszó Charles Aznavour; Babits, Szekszárd, 1997
- Bradányi Iván: Edith Piaf; Szekipress, Bp., 2000
- Friedrich Weissensteiner: Kicsik és híresek. Edith Piaf, Henri de Toulouse-Lautrec, Gottfried Keller, Franz Schubert, Bonaparte Napóleon, Immanuel Kant, Savoyai Jenő herceg; ford. Rónaszegi Éva; Sziget, Bp., 2007
- Philippe Crocq–Jean Mareska: Édith Piaf. Rózsa és tövis; ford. Orbán Gábor; Európa, Bp., 2008
Remove ads
Emlékezete

- Edith Piaf – Vári Éva önálló estje
- Piaf (2007), életéről szóló film Olivier Dahan rendezésében. A főszerepét Marion Cotillard alakítja, aki alakításáért Oscar-díjat kapott.
- Bibi Canta Piaf (2004) film, melyben Bibi Ferreira brazil énekesnő énekli dalait
- Edith és Marcel (1983) Piaf és Marcel Cerdan kapcsolatát bemutató film, Evelyne Bouix alakításával
- Edith Piaf (1974) az énekesnő halálának 10. évfordulójára készült film, Brigitte Ariel főszereplésével
- Edith Piaf 100e anniversaire (2015), születésének 100. évfordulójára kiadott, 2 lemezes, best of album.
- Edith Piaf 1915-2015 Box Set (2015), születésének 100. évfordulójára kiadott 21 lemezes díszdoboz.
- PIAF The Show - születésének 100. évfordulója tiszteletére szervezett koncert, Anne Carrere előadásában.
- Lara De Mare: Égben maradt repülő , zenés titkok Edith Piaf életéből - A Turay Ida Színház 2015/2016-os bemutatója (Főszerepben: Keresztes Ildikó)
A magyar posta 2015-ben bélyegblokkot bocsátott ki emlékére, 100 éve született Edith Piaf címmel.
Remove ads
Jegyzetek
Források
További információ
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads