Normandia

tájegység Franciaországban From Wikipedia, the free encyclopedia

Normandiamap
Remove ads

Normandia (franciául: Normandie, normand nyelven Normaundie) földrajzi és kulturális tájegység Franciaország északnyugati részén, a Francia Királyság egyik történelmi tartománya.

Gyors adatok
Thumb
Normandia

2015 végéig létezett két régiója: Felső-Normandia (Haute-Normandie) – a Szajna alsó folyása mentén, Párizstól északra, – és Alsó-Normandia (Basse-Normandie) – Párizstól nyugatra, ide számít a Cotentin-félsziget is. Felső-Normandiát Seine-Maritime és Eure, Alsó-Normandiát Orne, Calvados és Manche megye alkotta. Franciaország egész területén itt élnek a legkevesebben.[forrás?]

2016. január 1-én a két korábbi régió összevonásával új közigazgatási régió alakult, szintén Normandia néven és az öt korábbi megye változatlan megtartásával.[1]

Remove ads

Földrajz

Fontosabb folyók a következők: Szajna, Orne, Vire, Eure, Risle, Robec, Touques, Couesnon.

Települések

Normandiában nagyjából 3,5 millióan laknak, legnépesebb városai: Rouen (385 000 lakos az elővárosokkal együtt), Le Havre (247 000 lakos), Caen (200 000 lakos) és Cherbourg-Octeville (89 000 lakos).

Népesség

Története

Normandia névadói a normannok, akik Rollo normandiai herceg vezetésével a 911-es Saint-Clair-sur-Epte-i szerződésben kapták meg a tartományt III. Károly nyugati frank királytól. Rollo, aki 912-ben a Robert nevet kapta a keresztségben, a tartomány első hercege volt, bár jómaga és fia, I. Vilmos is a grófnak megfeleltethető jarl címet használta. A maroknyi normann hamarosan elfranciásodott, a tartományban kialakult a feudalizmus. A hercegek szigorúan ellenőrzésük alatt tarthatták tartományukat, mivel kezdettől fogva érvényesítették primátusukat vazallusaik vazallusai felett, azaz az egész hűbéri lánc nekik engedelmeskedett.

Thumb
Normandia zászlaja

Normann herceg volt Hódító Vilmos, aki 1066-ban az Angol Királyságot is megszerezte magának. Ez nem jelentette azt, hogy a két trón egyesült volna, bár mindig az angol uralkodók rokonai ültek a királyság trónjára. Ez a 13. század elejéig így is volt. Normandiát – pontosabban annak szárazföldi részét, mivel a Csatorna-szigetek, Jersey és Guernsey a mai napig brit uralom alatt áll – végül II. Fülöp Ágost hódította meg 1204-ben Földnélküli Jánostól, aki korábban normandiai hercegként francia segítséggel áskálódott bátyja, Oroszlánszívű Richárd ellen.

Ettől kezdve Normandia a francia koronabirtok részét képezte, csak a Valois-házban fordult elő, hogy olykor apanázsul adták a tartományt egy-egy hercegnek. Így a későbbi II. János és V. Károly is Normandia ura lett. V. és VI. Henrik angol király a százéves háború során még megszerezte magának a szárazföldi Normandiát is egy időre. Az utolsó tényleges hatalommal bíró herceg II. Károly, XI. Lajos francia király fivére volt 14651469 között, aztán a címet a 18. század végéig nem adományozták. Legutoljára névleges hercegként Lajos Károly dauphin (XVI. Lajos fia), 1785 és 1789 között. 1944. június 6-án Normandiában szálltak partra a szövetségesek, ezzel megkezdődött Európa felszabadítása a nemzetiszocialista megszállás alól.

Remove ads

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads