Ólom(II)-nitrát

Az ólom(II)-nitrát egy szervetlen vegyület, az ólom salétromsavas sója. A képlete Pb(NO₃)₂. Színtelen kristályokat vagy fehér port alkot. A kristályai kockarácsot alkotnak. Vízben jól oldódik. A vegyület vizes oldata savas kémhatású. Az oldat íze kellemetlen, fémes. Mérgező hatású vegyület.

Ólom(II)-nitrát
IUPAC-név	Ólom(II)-nitrát
Más nevek	ólom-nitrát, plumbo-nitrát
Kémiai azonosítók
CAS-szám	10099-74-8
PubChem	16683880
ChemSpider	23300
EINECS-szám	233-245-9
KEGG	C15234
ChEBI	37187
RTECS szám	OG2100000
InChIKey	RLJMLMKIBZAXJO-UHFFFAOYSA-N
Gmelin	7801
UNII	6E5P1699FI
UN-szám	1469
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	Pb(NO3)2
Moláris tömeg	331,2 g/mol
Megjelenés	Fehér, színű por
Sűrűség	4,53 g/cm³[1]
Olvadáspont	470 °C-on bomlik[1]
Oldhatóság (vízben)	522 g/l (20 °C)[1]
Oldhatóság (salétromsavban etanolban metanolban)	oldhatatlan 1 g/2500 ml 1 g/75 ml
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	Lapcentrált köbös
Veszélyek
EU osztályozás	Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)[1]
NFPA 704	0 3 3 OX
R mondatok	R61, R20/22, R33, R62, R50/53[1]
S mondatok	S53, S45, S60, S61[1]
Lobbanáspont	Nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation	Ólom(II)-kromát Ólom(II)-szulfid
Azonos anion	Nátrium-nitrát Magnézium-nitrát
Rokon vegyületek	Ólom(II)-oxid Salétromsav
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Kémiai tulajdonságai

Hevítés hatására elbomlik, anélkül hogy megolvadna. A bomlás termékei az ólom(II)-oxid, a nitrogén-dioxid és az oxigén.

${\displaystyle {\ce {2 Pb(NO3)2 -> 2 PbO + 4 NO2 + O2}}}$^[2]

Élettani hatása

Az ólom(II)-nitrát mérgező hatású. A heveny mérgezés tünetei az édeskés szájíz, a nyálfolyás és a hányás. Az idült mérgezés hányást, hasmenést, székrekedést és gyomortáji görcsöket okozhat.

Előállítása

Az ólom(II)-nitrátot az ólom-oxid híg salétromsavban oldásával állítják elő.

${\displaystyle {\ce {PbO + 2 HNO3 -> Pb(NO3)2 + H2O}}}$

Felhasználása

Az ólom(II)-nitrátot más ólomvegyületek (például ólom-klorid, ólom-kromát) előállítására használják. Felhasználják még a gyufagyártásban, gyújtókeverékekben oxigénforrásként illetve festékek gyártásakor oxidálószernek.

Források

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret