Üdvtörténet

From Wikipedia, the free encyclopedia

Remove ads

Az üdvtörténet keresztény fogalom, amely alatt az emberiség teljes múltját és jövőjét értik, amennyiben azt a várt üdvösség szempontjából eszkatologikusan szemlélik és értelmezik. Először is általános fogalom, amely a kereszténység tanításában azt jelöli, hogy Isten hordozza az emberiségnek, mint egésznek a történelmét, amelyben minden embernek felajánlotta az üdvösséget, és kegyelme, valamint a megigazulás ténylegesen realizálódott az emberiségben. A fogalom jelenti továbbá az üdvösség e tapasztalatainak és konkretizálódásainak történetét az egész emberiségen belül. Továbbá azt is jelenti, hogy az üdvösség kereszténység előtti és kereszténységen kívüli tapasztalatai dinamikusan az üdvösségnek Krisztusban beköszöntött voltaképpeni idejére, kairoszára irányulnak.[1]

A kifejezést leginkább keresztény környezetben használják, és a keresztény teológia a fogalmat a 19. század közepe táján alkotta meg. Különböző összefüggésekben másképp használják, és teológiai vonatkozásai miatt kezdettől fogva ellentmondásos.[2]

Remove ads

Keresztény üdvtörténet

A keresztény üdvtörténetet három fő szakaszra osztják:

Az üdvtörténet fontos állomásai: az ember teremtése, a bűnbeesés, az eredendő bűn és a Paradicsomból való kiűzés, amely az Istentől, mint az élet forrásától való elszakadást jelképezi. Aztán Izráel, mint választott nép az Ószövetségben, Ábrahám elhívásától kezdve. A csúcspontot Jézus Krisztus földi élete, kereszthalála és feltámadása jelenti. Az üdvtörténet beteljesedése az egyetemes feltámadás, a végső ítélet és az örök élet.[3]

Az üdvtörténetnek két fő forduló­pontja van: [4]

Remove ads

Jegyzetek

Források

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads