Üstökösgém

Az üstökösgém (Ardeola ralloides) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár.^[1][2] Népies nevei: hajasgém, kontyosgém, hajaskócsag, sárgakócsag, galambkócsag, tyúkgém, vértesgém, selyemgém.

Üstökösgém
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Öregrend: Neoaves Csoport: Passerea Csoport: Ardeae Csoport: Aequornithes Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes) Család: Gémfélék (Ardeidae) Alcsalád: Gémformák (Ardeinae) Nem: Ardeola Faj: A. ralloides
Tudományos név
Ardeola ralloides (Scopoli, 1769)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Üstökösgém témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Üstökösgém témájú médiaállományokat és Üstökösgém témájú kategóriát.

Rendszerezése

A fajt Giovanni Antonio Scopoli osztrák természettudós írta le 1769-ben az Ardea nembe Ardea ralloides néven.^[3]

Előfordulása

Európában és a Közel-Keleten fészkel, telelni Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a szabad vízfelületű mocsarak, bokros folyópartok vagy szigetek. Óvatos, rejtőzködő életet él.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik itt. Tisza mentén és a Hortobágyon észlelhető. Fészkelő-állománya 250-450 párra tehető (2008-2012). Délnyugat felé vonul, Olaszországon és Szicílián keresztül Tunéziába s onnan tovább a Szaharán átkelve Nigériába. Vándorlása során kb. 4000 kilométeres utat tesz meg.^[5]

Megjelenése

Testhossza 44-47 centiméter, szárnyfesztávolsága 80-92 centiméter, testtömege 230-370 gramm.^[5] A szeme világossárga. Meglehetősen erős csőre orma és hegye fekete. Fejtetejéről a tarkóra nyúló sörényszerű üstöke van, melynek tollai rozsdásan sárgásfehérek, feketésbarna szegéllyel. A fej oldalai és a nyak világos rozsdássárgák. Dolmánya és a szőrszerű válltollak fakó, sárgásbarna színű, többi része fehér.

Szárazon

vízen

és a levegőben

Életmódja

Tavakban, mocsarakban és nádasokban keresi rovarokból, rákokból, apró halakból, békákból, kisemlősökből, férgekből, puhatestűekből álló táplálékát.^[5] A sekély vízben vadászik.

Szaporodása

Ártéri erdőkben, fűzbokros mocsaraknál és nádasokban telepesen fészkel. Ágakból, avas nádszálakból álló fészkébe rakja 4-6 zöld tojását, melyeken 22-24 napig kotlik.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint forint.^[5]