„0” kilométerkő

A „0” kilométerkő szobor a Budapestről induló főutak kilométer-számozásának kezdőpontját szimbolizálja. A Clark Ádám téren 1975-ben avatták fel Borsos Miklós alkotását, a 80 cm-es talapzaton álló, három méter magas mészkőszobrot. A szobor szabályos tipográfiai 0 karaktert formáz meg, és mindössze két betű van rajta: „KM” mint a kilométer rövidítése. Innen számítják a Magyarország egy számjegyű főútvonalainak kilométereit (a BAH-csomóponttól induló 1-es és a Székesfehérváron kezdődő 8-as főút kivételével), ezen kívül a 10-es főút, és a 31-es főút kilométereit is innen számítják. ^[1]

A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része

„0” kilométerkő
Közigazgatási adatok
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Cím	Clark Ádám tér
Építési adatok
Szobrász	Borsos Miklós
Készítés ideje	1975
Felavatás ideje	1975. április 4.
Felhasznált anyagok	mészkő
Alapadatok
Magassága	3 m
Elhelyezkedése
„0” kilométerkő Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 19° 02′ 24″47.49805556, 19.04
A Wikimédia Commons tartalmaz „0” kilométerkő témájú médiaállományokat.

Története

A készülő mű Borsos Miklós műtermében

A „0” km szobor a budapesti Clark Ádám téren, a Budavári sikló alsó állomása mellett

Az úthálózat jelképes kiindulópontja eredetileg a királyi palota küszöbénél volt, ahonnan a Lánchíd építésekor helyezték át mai helyére. Az eredeti szobor nem maradt fenn.

A 20. század elején Festetics Pál vetette fel a közlekedési hálózat kiindulópontjának megjelenítését, amelyet a Hungária Automobil Club karolt fel és valósított meg. 1932-től a Kereskedelmi Minisztérium (melyhez a közlekedési tárca is tartozott) épülete melletti járdán állt Körmendi-Frim Jenő Madonnát (Patrona Hungariae) ábrázoló márványszobra, amelynek talapzatán három alak (egy gyalogos, egy kocsis és egy autóvezető) domborműve jelent meg. A második világháború alatt megsérült szobrot lebontották.

A mai „0” kilométerkő helyén 1953-ban állították fel Molnár László egy munkást és egy autókereket ábrázoló szobrát. Ezt 1974-ben áthelyezték a XVII. kerületbe, a rákoshegyi vasútállomáshoz.

A mai Borsos-féle szobrot 1975. április 4-én állították fel a Clark Ádám téren, a Budavári sikló előtti parkban.^[2][3]

Csüllög András médiaművész 2011-es „ZERO” című installációnak készült másfél perces rövidfilmjében a szobor hungarocell másolatát az eredeti szobor helyszínéről emeli fel és viszi el a Lánchíd felé, azt szimbolizálva, hogy mi történik ha elviszik az „ország közepét”. A másolat ezen kívül több más helyen is kiállításra került.^[4][5]

Más hasonló emlékművek

Más bel- és külföldi városok^[6] is állítottak az utak kiindulópontját megjelölő táblát, szobrot, emlékművet (például Kecskemét, a Kossuth téren). A talán leghíresebb, ha nem is a legrégebbi ezek közül a Milliarium Aureum, amit Augustus császár állíttatott fel a Forum Romanumon. A minden út Rómába vezet mondás innen veszi eredetét.^[7]