1458

Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század

1458 más naptárakban
Gergely-naptár	1458
Ab urbe condita	2211
Bahái naptár	-386 – -385
Berber naptár	2408
Bizánci naptár	6966 – 6967
Buddhista naptár	2002
Burmai naptár	820
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1450 – 1451
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1513 – 1514
Shaka Samvat	1380 – 1381
Holocén naptár	11458
Iráni naptár	836 – 837
Japán naptár	2118 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4154–4155
Kopt naptár	1174 – 1175
Koreai naptár	3791
Muszlim naptár	862 – 863
Szeleukida naptár	1769–1770
Örmény naptár	907 ԹՎ ՋԷ
Thai szoláris naptár	2001
Zsidó naptár	5218 – 5219

Évtizedek: 1400-as évek – 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek

Évek: 1453 – 1454 – 1455 – 1456 – 1457 – 1458 – 1459 – 1460 – 1461 – 1462 – 1463

Események

Határozott dátumú események

• január 12. – Szilágyi Mihály macsói bán és Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet Szegeden egyezséget köt Garai László nádorral és feleségével Alexandra tescheni hercegnővel Mátyás királlyá választásáról.^[1][2]
• január 24. – A pesti országgyűlés Hunyadi Mátyást magyar királlyá választja (1490-ig uralkodik).^[2] (Mátyás mellé 5 évre nagybátyját Szilágyi Mihályt választják kormányzónak, de augusztusban Mátyás lemondatja a kormányzói tisztségéről.)^[3]
• február 9. – Podjebrád György cseh kormányzó – későbbi cseh király – és Mátyás szövetséget köt és megállapodik a kormányzó leánya, Podjebrád Katalin és a magyar király házasságkötéséről.^[4]
• február 14. – Hunyadi Mátyás bevonul Budára, ahol a Nagyboldogasszony-templomban trónra ültetik.^[3]
• március 2. – Podjebrád György Csehország királya lesz.^[5] (1471-ig uralkodik)
• március 24. – A szeretet napján együtt mennek templomba a háborúskodó York- és Lancaster-párti nagyurak
• május 7. – Podjebrád Györgyöt Prágában Salánki Ágoston győri püspök és Szilassi Vince váci püspök Csehország királyává koronázza.
• június 27. –
  • II. János aragóniai király (V. Alfonz öccse) trónra lépése. (1479-ig uralkodik)
  • I. Ferdinánd (V. Alfonz természetes fia) lesz Nápoly királya. (1494-ig uralkodik.)
• július 26. – Miután Mátyás nem hajlandó elfogadni a hatalmát korlátozó főurak (Garai László nádor, Újlaki Miklós erdélyi vajda, szlavón és macsói bán, Szilágyi Mihály kormányzó) gyámkodását, Simontornyán szövetkeznek ellene.^[6]
• július 27. – Mátyás leváltja Garai László nádort, és méltóságát Guti Országh Mihálynak adományozza.^[7]
• július 28. – I. Sarolta trónra lép Cipruson. (1460-túl a fattyú bátyja, II. Jakab bitorolja a trónját, az ország kettészakad, Sarolta 1461-ben formális lemondás nélkül elhagyja Ciprust, de hívei 1464-ig kitartanak, végül 1485-ben mond le a már csak jelképes címéről a Savoyai-dinasztia javára.)
• július 31. – A magyar uralkodó megtiltja az idegen pénzek használatát az országban.
• augusztus 19. – II. Piusz pápa uralkodásának kezdete.^[8]
• október 15. – I. Sarolta ciprusi királynőt Nicosiában Ciprus, Jeruzsálem és Örményország koronáival királlyá koronázzák.

Határozatlan dátumú események

• február 14. után – Mátyás a királyi uradalmak központi igazgatására megszervezi a budai udvarbíróságot.
• február – Mátyás király egyezséget köt az Észak-Magyarország nagy részét kezében tartó Jiskra Jánossal, aki elismeri királyságát.
• március – Megkezdődnek a felvidéki harcok a huszitákkal.
• augusztus – Mátyás biztosítja III. Calixtus pápát, hogy törökpolitikájában apja, Hunyadi János nyomdokain kíván haladni.
• augusztus vége – Mátyás lemondatja Szilágyi Mihályt a kormányzóságról, egyúttal besztercei gróffá nevezi ki.
• október 9. előtt – Mátyás tűzhelyenként 1 aranyforintos adót vet ki.
• Szász Vilmos a feleségének, Habsburg Anna magyar hercegnőnek, V. László idősebb nővérének a nevében sikertelenül próbálta megszerezni a magyar trónt Hunyadi Mátyással szemben, hiszen a január 24-ei királyválasztó országgyűlésre követeket nem küldött, ehelyett Anna hercegnő egykori gyámjához, a Habsburg-ház fejéhez, III. Frigyes német-római császárhoz fordult segítségért, amivel éppen azt érte el, hogy nem vették figyelembe a királyválasztásnál.
• Aristotile Fioravanti bolognai építész Mátyás meghívására Budára érkezik.
• Szilágyi Mihályt Mátyás elfogatja és Világos várába záratja.
• IV. Jóannészt fivére, Dávid követi a Trapezunti Császárság trónján (1461-ig uralkodik).

Születések

• Jacopo Sannazaro itáliai költő.

Halálozások

• június 27. – V. Alfonz aragóniai király (* 1396).
• július 28. – II. János ciprusi király (* 1418).
• augusztus 6. – III. Kallixtusz pápa (* 1378).^[9]
• Marques de Santillana spanyol költő