1474

Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század

1474 más naptárakban
Gergely-naptár	1474
Ab urbe condita	2227
Bahái naptár	-370 – -369
Berber naptár	2424
Bizánci naptár	6982 – 6983
Buddhista naptár	2018
Burmai naptár	836
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1466 – 1467
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1529 – 1530
Shaka Samvat	1396 – 1397
Holocén naptár	11474
Iráni naptár	852 – 853
Japán naptár	2134 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4170–4171
Kopt naptár	1190 – 1191
Koreai naptár	3807
Muszlim naptár	878 – 879
Szeleukida naptár	1785–1786
Örmény naptár	923 ԹՎ ՋԻԳ
Thai szoláris naptár	2017
Zsidó naptár	5234 – 5235

Évtizedek: 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek

Évek: 1469 – 1470 – 1471 – 1472 – 1473 – 1474 – 1475 – 1476 – 1477 – 1478 – 1479

Események

Határozott dátumú események

• február 8. – Ali szendrői bég – miután végigdúlta a Temesközt – kirabolja és felgyújtja Váradot. (Utána bántatlanul kivonul az országból.)
• február 21. – Mátyás és IV. Kázmér lengyel király békét köt.
• március 11. – II. Ulászló cseh király szövetséget köt III. Frigyes német-római császárral Mátyás magyar király ellen. (A szövetséghez IV. Kázmér lengyel király is csatlakozik, melyre válaszul Mátyás serege betör Sziléziába.)^[1]
• szeptember 13. – Mátyás megérkezik Boroszlóba; Kázmér nagy túlerővel betör Sziléziába.
• október 25. – Kázmér serege bekeríti Boroszlót, viszont Mátyás serege Lengyelországot dúlja fel.
• november 14. – Kázmér békét kér az ostromlott Mátyástól.
• december 8. – Mátyás fegyverszünetet köt Kázmérral és Ulászló cseh királlyal.^[1]
• december 12. – IV. Henrik kasztíliai király halála után háború tör ki két örököse, Kasztíliai Izabella és nővére Kasztíliai Johanna között a trónért. (Johannát férje V. Alfonz portugál király, Izabellát pedig II. Ferdinánd aragóniai király támogatja. A döntő csatát Izabella nyeri meg, miután férje Aragónia királya segítségére siet. Izabella 1504-ig uralkodik, uralma alatt egyesül a Kasztíliai és az Aragóniai Királyság és létrejön az egységes Spanyolország.)
• december 14. – Pietro Mocenigo velencei dózse megválasztása (1476-ig uralkodik).

Határozatlan dátumú események

• kora tavasz – Hadan Szülejmán pasa ruméliai beglerbég 80 000 fős sereggel behatol Albániába, és körülzárja, majd ostrom alá veszi a velencei kézen lévő Scutarit. (Többszöri sikertelen roham után a törökök augusztus 28-án beszüntetik az ostromot.)^[1]
• június – Török csapatok dúlnak a Dráva–Száva közében.^[1]
• augusztus – A törökök betörnek a Temesközbe.^[1]
• késő ősz – A törökök Horvátországba intéznek újabb beütéseket.^[1]
• december – Mátyás Szapolyai István szepesi grófot a „fejedelmi gyűlésnek” nevezett rendi gyűlés hozzájárulásával kinevezi Szilézia és a két Lausitz főkapitányává. (E minőségében egyszersmind a király helyettese. A főkapitány mellett a királyt úgynevezett ügyvivők is képviselik.)
• az év folyamán –
  • Elkészül a Birk-kódex. (A kézirattöredék Váci Pál domonkos szerzetes magyar fordításában Hippói Szent Ágoston reguláit és Szent Domonkosnak az általa alapított apácarend számára írt szabályait tartalmazza.)
  • Megkezdődik a kassai Szent Erzsébet-templom kétszárnyú főoltárának festése.
  • Báthori Miklós tölti be a váci püspöki tisztet.^[2]

Születések

• március 1. – Merici Szent Angéla, az orsolyiták alapítója. (†1540).
• szeptember 18. – Ludovico Ariosto, itáliai költő (†1533).

Halálozások

• november 27. – Guillaume Dufay zeneszerző
• december 12. – IV. Henrik kasztíliai király (* 1425)
• december 16. - Ali Kuşçu török (perzsa átirat alapján: Ali Kúscsa /Ali Qushji/ (wd)) matematikus, csillagász, orvos, teológus (* 1403)