1896. évi nyári olimpiai játékok
I. nyári olimpia From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Az 1896. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén az I. nyári olimpiai játékokat 1896. április 6. és 15. között rendezték meg a görögországi Athénban. Ez volt az első a modern nyári olimpiák sorában, az első amióta I. Theodosius római császár 393-ban betiltotta az ókori olimpiai játékokat a kereszténység pogányság elleni harcának nevében.

1894-ben egy Pierre de Coubertin által szervezett, Párizsban megtartott közgyűlésen megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), és a görög fővárost, Athént jelölték meg rendezőként. A görögöknek kevés tapasztalatuk volt sportesemények rendezésében, ám pénzügyi nehézségeik ellenére minden időben elkészült (amikor még el voltak maradva az építkezésekkel, felvetődött helyszínként Budapest, a millennium alkalmából). A sportkedvelő alexandriai milliomos kereskedőnek, Jeórjiosz Avérofnak köszönhetően sikeresen megrendezhették az olimpiai játékokat.
A résztvevők száma a manapság megszokotthoz képest alacsony volt, ám így is korának legnagyobb nemzetközi érdeklődéssel követett sporteseménye volt. A kor jelentős atlétái hiányának ellenére a játékok sikeresek voltak a görög közönség előtt. Az első bajnokságot (még ezüstéremmel jutalmazták) a 27 éves amerikai James B. Connolly nyerte meg hármasugrásban, aki később Pulitzer-díjas íróként lett népszerű. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, Szpirídon Luísz győzelme volt a maratonfutásban. A játékok legsikeresebb versenyzője a német birkózó, tornász és súlyemelő Carl Schuhmann volt, birkózásban és tornában bajnokságot nyert, súlyemelésben pedig negyedik lett.[1]
A játékok után Coubertint és a NOB-ot prominens személyek, többek között I. György görög király kérték fel, hogy az összes további olimpiát Athénban tartsák. Ennek ellenére, mivel az 1900-as olimpiát már Párizsnak ítélték oda, az 1906-os „időközi olimpiai játékok”-at leszámítva egészen 2004-ig a játékok nem tértek vissza Görögországba.
Remove ads
Részt vevő nemzetek

Az első újkori olimpián 14 nemzet vett részt.
Ausztrália (AUS) (1 – 1 férfi)
Ausztria (AUT) (3 – 3 férfi)
Bulgária (BUL) (1 – 1 férfi)
Chile (CHI) (1 – 1 férfi)
Dánia (DEN) (4 – 4 férfi)
Egyesült Államok (USA) (14 – 14 férfi)
Franciaország (FRA) (12 – 12 férfi)
Görögország (GRE) (186 – 186 férfi)
Magyarország (HUN) (7 – 7 férfi)
Nagy-Britannia (GBR) (11 – 11 férfi)
Németország (GER) (19 – 19 férfi)
Olaszország (ITA) (1 – 1 férfi)
Svájc (SUI) (2 – 2 férfi)
Svédország (SWE) (1 – 1 férfi)
Remove ads
Olimpiai sportágak
A játékokon kilenc sportág negyvenhárom versenyszámában avattak bajnokot:
Versenyszámok az 1896. évi nyári olimpiai játékokon | ![]() | |||||
Sportág, szakág | Egyéni | Csapat | ||||
férfi | női | férfi | női | vegyes | összesen | |
atlétika | 12 | 0 | 0 | 0 | 0 | 12 |
birkózás | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
kerékpározás | 6 | 0 | 0 | 0 | 0 | 6 |
sportlövészet | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 |
súlyemelés[2] | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 |
tenisz | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 2 |
torna | 6 | 0 | 2 | 0 | 0 | 8 |
úszás | 4 | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 |
vívás | 3 | 0 | 0 | 0 | 0 | 3 |
Összesen | 40 | 0 | 3 | 0 | 0 | 43 |
Az eredeti programban szerepelt az evezés is, de az időjárás miatt elmaradtak a versenyek.
Remove ads
Menetrend
● | Megnyitó ünnepség | ● | Versenynap | ● | Döntő(k) | ● | Záró ünnepség |
A magyar csapat szereplése

Éremtáblázat
(A táblázatban Magyarország és a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)
Remove ads
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads