Abody Béla

Abody Béla (Budapest, 1931. június 14. – Budapest, 1990. augusztus 17.) József Attila-díjas magyar író, műfordító, irodalmi- és zenekritikus, humorista és szerkesztő, színházigazgató.

Nem tévesztendő össze a következővel: Abodi Nagy Béla.

Abody Béla
Élete
Született	1931. június 14. Budapest
Elhunyt	1990. augusztus 17. (59 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Nemzetiség	magyar
Szülei	Abody Előd
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	novella, karcolat, esszé, kritika
Első műve	Indulatos utazás (tanulmányok, cikkek - Czine Mihály válogatása) - (1957)
Fontosabb művei	Tündöklések, bukások (operakritikák) (1983) Emlékezetem pályája I-II. (1987)
Kitüntetései	József Attila-díj (1973)
Irodalmi díjai	József Attila-díj (1973)
A Wikimédia Commons tartalmaz Abody Béla témájú médiaállományokat.

Életpályája

Édesapja Abody Előd műegyetemi professzor volt.

A középiskolát a Ciszter, később Állami Szent Imre Gimnáziumban végezte. Osztálytársai többek között: Györgyi Géza, Latinovits Zoltán és Vajda Miklós voltak.^[1] 1947-ben operakritikával kezdte pályáját.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett diplomát 1953-ban. 1951-ben és 1952-ben az Írószövetség Fiatal Írók Munkaközösségének főtitkára volt.

1956-ban a Magvető Könyvkiadó irodalmi vezetője lett (1957-ig). 1960 és 1963 között általános iskolában tanított Budapest XIX. kerületében. Ezután az Élet és Irodalom főmunkatársa lett.

1971 és 1975 közt a Vidám Színpad igazgatója volt. Gyakori rádiós és televíziós szereplései kabarékban, szórakoztató műsorokban közismertté tették. 1978 és 1985 között Négy évszak címmel adott ki egy folyóiratot. 1987-től 1990-ig a Pallas Lap- és Könyvkiadó főszerkesztője volt.

Díjai, elismerései

• József Attila-díj (1973)

Művei

• Indulatos utazás (tanulmányok, cikkek – Czine Mihály válogatása) – 1957
• Nevető magyar dekameron. Magyar prózaírók humoros írásai; vál., sajtó alá rend., bev. Abody Béla; Szépirodalmi, Bp., 1959
• Párbeszéd a szenttel (elbeszélések) – 1960
• Az opera fellegvárai. Milánó, Bécs, Párizs, New York, Pétervár-Leningrád; Zeneműkiadó, Bp., 1963
• Az opera fellegvárai. Milánó, Bécs, Párizs, New York, Pétervár-Leningrád, Velence, Bayreuth; 2., bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1967
• Saulus vagy Paulus? (esszék, tanulmányok) – 1968
• Nyomozás (színművek, önéletrajzi írások, rádiójátékok) – 1970
• Irodalmi szakácskönyv; sajtó alá rend. Réz Pál, bev. Abody Béla, ill. Szántó Piroska; Minerva, Bp., 1970
• Mindent bele! Humoreszkek és szatirikus írások; Egyetemi Ny., Bp., 1970 (Kozmosz könyvek)
• Gyere velem operába! (zenei írások) – 1973
• Félidő; Szépirodalmi, Bp., 1973
• Úton-útfélen (karcolatok) – 1976
• Jó utat, fiatalok! (útirajzok) – 1978
• 12-es viszonylatban (novellák, állatmesék) – 1978
• Negyedik negyed (önéletrajzi írások) – 1981
• Emlékezetem pályája; Gondolat, Bp., 1981
• Kesztyűs kézzel (Sport zsebkönyv) – 1982
• Tündöklések, bukások (operakritikák) – 1983
• Arcok, képek, önarcképek (emlékezések, karcolatok) – 1985
• Szervusztok (karcolatok, humoreszkek) – 1985
• Emlékezetem pályája I-II.; Gondolat, Bp., 1987^[2]
• Fondorlatok – 1988
• Indulás, érkezés (esszék, cikkek, kritikák) – 1990

Forgatókönyvei

• A kör négyszögesítése (tévéfilm)
• Házigazda Abody Béla (tévéfilm, 1969, műsorvezető is)
• Ezek a fiatalok (zenés film, 1967)^[3] (Banovich Tamással közösen)

Filmszerepei

• Pesti háztetők (1962)
• Isten őszi csillaga (1963)
• A veréb is madár (1969), Konferanszié
• Szemüvegesek (1969), Alexits
• A nagy kék jelzés (1970)
• Gyula vitéz télen-nyáron (1970), Lábodi Béla
• Kojak Budapesten (1980)

Érdekesség

Csurka István Abodyról mintázta Ki lesz a bálanya című drámájának egyik alakját.

Ő fordította Charlie Chaplin: Életem című könyvét.