január 13–14. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottságának ülésén elfogadják az ország új területi felosztásának tervezetét. (A nemzetgyűlés április 9-én hagyja jóvá a tervezetet, melynek értelmében az ország 10 kerületre és 108 járásra oszlik.)[1]
február 13. – Franciaország végrehajtja első kísérleti nukleáris robbantását a Szaharában. (Ezzel belépett az atomhatalmak sorába, s 1964-re eljutott odáig, hogy a Mirage IV bombázókról bevethető atomfegyvere legyen.)[2]
május 1. – A szovjetek lelőnek egy U–2-es típusú amerikai felderítő repülőgépet a Szovjetunió fölött,[3] a hidegháború részeként nemzetközi politikai- és médiabotrány kerekedik az esetből.
május 19. – A francia, brit és amerikai külügyminiszter jelentést tesz az Észak-atlanti Tanácsnak arról, hogy a párizsi csúcsértekezletet – amelyen a Szovjetunió is részt vett – 16-án feloszlatták.[3]
szeptember 21. – Kuba nemzetgyűlése – a San José-i értekezleten elhangzottakra, vagyis az orosz befolyás elősegítésének vádjára válaszul – kiadja az „első havannai nyilatkozatát”.[8]
október 10. – Lengyelország, Csehszlovákia, az NDK és a Szovjetunió közös jegyzékben tiltakozik a nyugatnémet militarizmus ellen, felszólítva minden nemzetet és államot arra, hogy ne engedélyezzék, hogy a Bundeswehrtnukleáris fegyverekkel lássák el.[4]
október 12–13. – A Nyikita Hruscsov-féle „cipőfilippika” az ENSZ New Yorkban tartott, 15. közgyűlésén. (Számos korabeli forrás szerint, miután a Fülöp-szigetek küldötte bírálta a Szovjetuniót, Hruscsov sértetten lerángatta az emelvényről, dühös szónoklatot tartott, miközben nyomatékul cipőjével verte az asztalt. A botrányos szónoklat miatt a szovjet küldöttséget több ezer dolláros büntetés megfizetésére kötelezték. Állítólag a világ minden tévécsatornája élőben közvetítette az eseményt, azonban a cipős jelenetről semmiféle fénykép vagy felvétel nem maradt – bár maga Hruscsov is szerepeltette emlékirataiban, a cipőlevétel esetlegesen legenda vagy szándékosan keltett politikai PR-esemény.)[10]
október 19. – Az amerikai kormány rendeletileg betiltja a kőolaj exportját Kubába, s egyidejűleg a Kubából érkező importot.[11]
november 1. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) úgy dönt, hogy ha – a krasznodari száműzetésben lévő – Rákosi Mátyás engedély nélkül elhagyja a számára kijelölt lakóhelyet, önálló levelezést folytat, engedély nélkül kapcsolatokat tart fenn, akkor fegyelmi eljárást kell indítani ellene. Egyben a testület felfüggeszti párttagsága gyakorlásának jogait.[12]
november 10. – Moszkvában csúcsértekezletet tart 81 szocialista ország vezetője, amin jóváhagyják a békés egymás mellett élés hruscsovi koncepcióját, valamint elítélik a jugoszláv modellt, mint „a modern revizionizmus koncentrált kifejezőjét”. (A konferencia december 1-jével zárult.)[6]
november 17. – Eisenhower amerikai elnök megadja az Egyesült Államokba exportált lengyel áruk számára a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt.[13]
július – Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár rakétatámadással fenyegeti meg az Egyesült államokat, ha kísérletet tenne Kuba megtámadására.[11]
május 7. – Wrocławban központi ünnepséget tartanak abból az alkalomból, hogy az ország nyugati és északi területei 15 éve szabadultak fel a német megszállás alól.[4]
január 22. – A magyar kormány megalkotja a szennyvízbírság, valamint a szennyvíz-bevezetési díj jogrendszerét, amivel a vizek káros szennyezését szankcionálták.[18]
Január: Az USA vízre bocsátja a haditechnika egy újabb csúcsteljesítményét, a világ első atom-tengeralattjáróját
Február: Az első francia kísérleti atomrobbantás; a Szahara területén, négyre nő az ismert atomfegyverrel rendelkező országok száma (a SzU, Nagy-Britannia és USA után)
A 9867-61 számú kormányrendelet bevezeti Magyarországon a hagyományos, a délkör negyvenmilliomod részére hivatkozó méterdefiníció helyett az újabbat, mely szerint „A méter olyan hosszúság, amely a 86-os tömegszámú kriptonatom 2 p10 és 5 d5 szintjei közötti átmenetnek megfelelő sugárzás vákuumban mért hullámhosszának 1650763,73-szorosával egyenlő".[19]
október 16. – Valdemar Langlet svéd író, újságíró, nyelvész, 1944-ben a Svéd Vöröskereszt budapesti főmegbízottjaként az embermentő akciók egyik irányítója (*1872)
november 2. – Dimitrisz Mitropulosz, görög karmester zeneszerző, zongorista (*1896)
november 5. – Mack Sennett, kanadai filmproducer és -rendező (*1880)
A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
