Abrudbánya

Abrudbánya (románul Abrud, németül Gross-Schlatten vagy Altenburg, római neve Abrutus, majd Auraria Maior, szászul Grissa) város Romániában, Fehér megyében. Erdély egyik legfestőibb történelmi városközpontjával rendelkező helysége.

Abrudbánya (Abrud, Gross-Schlatten/Altenburg)
Abrudbánya címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Rang	város
Községközpont	Abrud
Beosztott falvak	Abrudfalva Szarvaspataktorka Szuhár
Polgármester	Rațiu Tiberiu Ioan (PD-L)
Irányítószám	515100[1]
Körzethívószám	0x58[2]
SIRUTA-kód	1151
Népesség
Népesség	3175 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	50 (1%, 2021)[3]
Község népessége	4360 fő (2021. dec. 1.)[4]
Népsűrűség	1 362,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	627 m
Terület	3,2 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 16′ 26″, k. h. 23° 03′ 00″46.273888888889, 23.05
Abrudbánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abrudbánya témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Topánfalvától 10 km-re délre, az Erdélyi-érchegységben fekszik.

Nevének eredete

A latin obrussa (= próbakő) eredete a görög obruda (= aranykiolvasztás) főnévből való. A bánya utótag az arany- és ezüstbányászatra utal.^[5]

Története

A településen a hallstatt kor kései szakaszára jellemző aranyláncot és -karkötőt találtak.^[6]

A rómaiak bányászvárost alapítottak ezen a helyen, Abrutus majd Auraria Maior néven.^[7] A rómaiak jelenlétére öt sírkő, egy oltár, több halotti érem és szobor, illetve edényleletek mutatnak.^[6] A rómaiak jelenlétére az abrudbányai castellum régészeti lelőhely is emlékeztet.

Első ismert birtokosa a Kán nemzetséghez tartozó Yula bán volt.

1271-ben Obruth néven említik, a név későbbi változatai Onrudbania (1320), Zlathnyabánya, alias Abrudbánya 1425), civitas Altenburg (1427), Abrugybánya (1585).^[8] A környék ércbányászatának központja, vásáros hely. 1270–1271-ben V. István az erdélyi káptalannak adományozta, 1316-ban azonban egy oklevél tanúsága szerint a magyarigeni és boroskrakkói német telepesek kapták meg, 1320-tól azonban ismét a káptalané lett.^[8] 1453-ban V. László egyes bányavárosi jogokat adományozott a településnek, de részben a káptalannak is megmaradtak a jogai.^[7] A településen már 1569-ben nyomda működött, melyet Karádi Pál unitárius pap működtetett.^[7] A nyomda egyetlen ma ismert terméke a Komédia Balassi Menyhárt árultatásáról, azaz Comoedia Balassi Mennihart arultatasarol, melliel el szakada az Magyar Orszagi masodic valaztot Ianos kiraltul című munka.^[9]

1784. november 7-én a települést felkelt román parasztok dúlták fel, magyar lakosságát nagyrészt legyilkolták. A lázadóknak is volt veszteségük: 29 emberük a prédálás és zsákmányolás közben odaveszett.

1849 április-májusában Kossuth követe, Ioan Dragoș román nemzetiségű magyar országgyűlési képviselő béketárgyalásokat folytatott Avram Iancu román nemzetiségi vezetővel, aki hajlott a megegyezésre. Hatvani Imre, egy magyar szabadcsapat parancsnoka azonban fegyveres megoldást keresve május 16-án – a helyzethez képest elégtelen erőkkel – bevonult a városba, majd az ostromló román túlerő hatására május 19-én azt elhagyni kényszerült.^[10] A románok a magyar sereget megtámadták és a velük menekülő lakosokkal, valamint Ioan Dragoșsal együtt lemészárolták. Június 11-én és 13-án a Kemény Farkas vezette honvédsereg megverte a román lázadókat.

A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Verespataki járásához tartozott.

1850-ben 4200 lakosából 3113 román, 691 magyar, 241 cigány és 130 német volt. 1910-ben 7749 lakosából 6316 román, 1329 magyar és 35 német volt. 2002-ben 6195 lakosából 6080 román, 76 magyar, 33 cigány és 3 német volt.^[11]

Jelenleg a városközpontban kétnyelvű (román és magyar) föliratokat is láthat az arra látogató.

Híres emberek

• Itt született 1814. június 5-én Kagerbauer Antal építész.
• Itt született 1862-ben Ürmössy Kálmán kohómérnök, miniszteri tanácsos.
• Itt született 1876-ban Szlávik Ferenc irodalomtörténész, nyelvész.
• Itt született 1880. április 13-án Ürmösi Károlyné Kántor Gizella magyar költőnő, az Unitárius Irodalmi Társaság tagja.
• Itt született 1926. július 22-én Fazakas Béla magyar orvos, orvosi szakíró.