Akrokerauni-hegyvidék

Az Akrokerauni-hegyvidék (albán Malësia Akrokeraune) vagy Tengermelléki-hegyvidék (albán Malet Bregdetare, Vargu Detar) a dél-albániai hegységrendszer nyugati tagja, amelynek közép- és magashegységi láncai mintegy 100 kilométer hosszan húzódnak a Vlorai-öböltól(wd) Porto Palermo öbléig. Legmagasabb pontja a 2045 méteres Çika-hegy(wd). A hegyvidéket három nagyobb hegység északnyugat–délkeleti, illetve észak–déli csapásirányú vonulata alkotja: az északkeleti Lungara-hegység és az északnyugati Rrëza e Kanalit láncai a Llogara-hágónál találkoznak, ettől délre már a Çika-hegység(wd) gerince húzódik. A két északi hegység a Vlorai-öblöt és a Dukati-síkot zárja közre. Keletről a Shushica, majd a Kudhës-patak völgye határolja a hegyvidéket, míg nyugaton, a Karaburun-félszigetnél és az Albán-Riviéra parti sávjában a hegylábak meredek parttal ereszkednek a Jón-tengerbe. A csapadékos, mediterrán hegyvidéki éghajlatú hegyláncok fő természeti értéke a Llogarai Nemzeti Park. A hegységek benépesültsége alacsony, a településhálózat ritka, de peremvidékükön találhatóak Vlora, Orikum és Himara városai. A Fiert Sarandával összekötő SH8-as főút átvezet a Llogara-hágón, majd nyugatról kíséri a Çika-hegység vonulatait.

Akrokerauni-hegyvidék
A hegyvidék részlete a Jón-tenger felől, előtérben a Rrëza e Kanalit, a háttérben a Çika-hegység
Magasság	2045 m
Hely	Albánia
Legmagasabb pont	Çika-hegy
Hosszúság	100 km
Elhelyezkedése
Akrokerauni-hegyvidék Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 11′ 53″, k. h. 19° 38′ 20″40.198085, 19.638963

A hegyvidéket alkotó hegységek a következők:

• Rrëza e Kanalit: A Karaburun-félszigettől északnyugat–délkeleti irányban húzódó hegylánc, amely a Jón-tenger partvidékén mintegy 25 kilométeren keresztül húzódva a Llogara-hágónál találkozik a Lungara-hegységgel. A két hegység itt egyesül a Çika-hegységben, amely déli-délkeleti irányban folytatja útját. Északról a Karaburun-félsziget, keletről a Dukati-sík határolja, legmagasabb pontja a Shendëlli-hegy (Maja e Shendëlliut, 1499 m). Földtani szempontból a Rrëza e Kanalit északi nyúlványa a magát a 15 kilométer hosszú Karaburun-félszigetet – sőt, a Sazan-szigetet is alkotó – Karaburun-hegység, amelynek legmagasabb pontja a Kora-hegy (Maja e Korës, 826 m). A hegyvidék további részeitől eltérően tektonikai szempontból a Sazan-öv felső kréta kori és paleogén mészkő-dolomit hegysége.^[1]
• Lungara-hegység: A Vlora délkeleti szomszédságától kiinduló hegyvonulat mintegy 30 kilométeren át húzódik déli irányba egészen a Llogara-hágóig. Legmagasabb csúcsa a hágó közelében található Qorre-hegy(wd) (Maja e Qorres, 2018 m). Nyugatról a Vlorai-öböl, majd a Dukati-sík határolja, keletről pedig a Shushica völgye kíséri vonulatait. A Lungarát a Llogara-hágó választja el a Rrëza e Kanalit hegységtől, délkeleten pedig a Çika-hegységben folytatódik az Akrokerauni-hegyvidék.
• Çika-hegység: A Llogara-hágótól kezdetben északnyugat–délkeleti, majd észak–déli csapásirányba váltva egészen a Porto Palermo öböl keleti oldaláig, mintegy 30 kilométeren át húzódó láncolat. Nyugatról az Albán-Riviéra keskeny parti síksága, keletről a Shushica, majd délkeletről a Kudhës-patak (Përroi i Kudhësit) völgye határolja. Legmagasabb pontja a Llogara-hágó közelében magasodó Çika-hegy (Maja e Çikës, 2045 m). A Lungara- és a Çika-hegység geológiailag a Jón-öv részei, uralkodó kőzete a karbon mészkő, kréta kori dolomit és homokkő, a völgyekben és az alacsonyabb dombokon flis-, homok- és agyagösszletek váltakoznak.^[2]

Noha orogenetikai értelemben elkülönül, gyakran az Akrokerauni-hegyvidékhez számítanak további két kistájat:

• Çorraji-hát: A mintegy 10 kilométeres észak–déli irányú hegyhátat nyugatról a Kudhës-, keletről a Borsh- és a Fterra-patakok völgye határolja, legmagasabb pontja a Çorraji-hegy (Maja e Çorrajt, 1403 m).
• Levani-hát: A Borsh(wd) falutól keletre kiinduló hegyhát 15 kilométeren keresztül fut délkeleti irányban. Nyugatról a Çorraji-hát és az Albán-Riviéra, keletről a Kalasa-patak völgye határolja. Délnyugati részén, a Hundecova-patak völgyében fut a Shënvasili-hágó, amely az Albán-Riviéra és a Delvinai-medence közötti összeköttetést biztosítja. Legmagasabb csúcsa a Gargull-hegy (Maja e Gargullit, 1215 m).

Az Akrokerauni-hegyvidék főbb csúcsai

Az Akrokerauni-hegyvidék és hegységei Dél-Albániában

Az Akrokerauni-hegyvidék, valamint a Çorraji- és Levani-hát főbb hegyei, tengerszint feletti magasságuk csökkenő sorrendjében, a következők.

Hegy (magyarul)	Hegy (albánul)	Hegység	Magasság (m)	Koordináta
Çika-hegy	Maja e Çikës	Çika-hegység	2044	é. sz. 40,1980°, k. h. 19,6397°40.198, 19.6397
Qorre-hegy	Maja e Qorres	Lungara-hegység	2018	é. sz. 40,2158°, k. h. 19,6056°40.2158, 19.6056
Qiramanga-hegy	Maja e Qiramangës	Lungara-hegység	1863	é. sz. 40,2743°, k. h. 19,6192°40.2743, 19.6192
Val i Bufit-hegy	Maja Vali i Bufit	Çika-hegység	1862	é. sz. 40,1909°, k. h. 19,6531°40.1909, 19.6531
Brataji-hegy	Maja e Bratajt	Lungara-hegység	1829	é. sz. 40,2675°, k. h. 19,6296°40.2675, 19.6296
Stogoj-hegy	Maja e Stogojt	Lungara-hegység	1825	é. sz. 40,2705°, k. h. 19,6179°40.2705, 19.6179
Paliska-hegy	Maja e Paliskës	Lungara-hegység	1700	é. sz. 40,2423°, k. h. 19,5979°40.2423, 19.5979
Mesimer-hegy	Maja e Mesimerit	Çika-hegység	1694	é. sz. 40,1814°, k. h. 19,6916°40.1814, 19.6916
Bogonica-hegy	Maja e Bogonicës	Çika-hegység	1672	é. sz. 40,1789°, k. h. 19,7352°40.1789, 19.7352
Matos-hegy	Maja Matos	Lungara-hegység	1537	é. sz. 40,2800°, k. h. 19,5989°40.28, 19.5989
Shendëlli-hegy	Maja e Shendëlliut	Rrëza e Kanalit	1499	é. sz. 40,2251°, k. h. 19,5259°40.2251, 19.5259
Sqillovik-hegy	Maja e Sqillovikut	Lungara-hegység	1485	é. sz. 40,2827°, k. h. 19,5790°40.2827, 19.579
Zog-hegy	Maja e Zogut	Çika-hegység	1481	é. sz. 40,1676°, k. h. 19,7336°40.1676, 19.7336
Bredh-hegy	Maja e Bredhit	Rrëza e Kanalit	1480	é. sz. 40,2174°, k. h. 19,5437°40.2174, 19.5437
Gjipal-hegy	Maja e Gjipalit	Rrëza e Kanalit	1445	é. sz. 40,2085°, k. h. 19,5562°40.2085, 19.5562
Çorraji-hegy	Maja e Çorrajt	Çorraji-hát	1403	é. sz. 40,1205°, k. h. 19,8450°40.1205, 19.845
Shisha-hegy	Maja e Shishës	Çorraji-hát	1390	é. sz. 40,1285°, k. h. 19,8426°40.1285, 19.8426
Hosszú-hegy	Maja e Gjatë	Rrëza e Kanalit	1371	é. sz. 40,2406°, k. h. 19,5116°40.2406, 19.5116
Val-hegy	Maja e Valit	Rrëza e Kanalit	1363	é. sz. 40,2464°, k. h. 19,5053°40.2464, 19.5053
Thanas-hegy	Maja e Thanasit	Rrëza e Kanalit	1352	é. sz. 40,1988°, k. h. 19,5739°40.1988, 19.5739
Ali Hila-hegy	Maja e Ali Hilës	Rrëza e Kanalit	1323	é. sz. 40,2511°, k. h. 19,4892°40.2511, 19.4892
Mëlleza-hegy	Maja e Mëllezës	Lungara-hegység	1281	é. sz. 40,2998°, k. h. 19,5610°40.2998, 19.561
Shtrunga e Gurit-hegy	Maja e Shtrungës së Gurit	Rrëza e Kanalit	1247	é. sz. 40,2595°, k. h. 19,4786°40.2595, 19.4786
Kollovoçka-hegy	Maja e Kollovoçkës	Rrëza e Kanalit	1228	é. sz. 40,2645°, k. h. 19,4686°40.2645, 19.4686
Gargull-hegy	Maja e Gargullit	Levani-hát	1215	é. sz. 40,0781°, k. h. 19,9063°40.0781, 19.9063
Shtruga e Bitrit-hegy	Maja e Shtrugës së Bitrit	Çika-hegység	1213	é. sz. 40,1507°, k. h. 19,7588°40.1507, 19.7588
Lëpieta-hegy	Maja e Lëpietës	Çika-hegység	1198	é. sz. 40,1446°, k. h. 19,7818°40.1446, 19.7818
Qeparo-hegy	Maja e Qeparos	Çorraji-hát	1194	é. sz. 40,1004°, k. h. 19,8438°40.1004, 19.8438
Nikëzi-hegy	Maja e Nikëziut	Çika-hegység	1183	é. sz. 40,1528°, k. h. 19,7764°40.1528, 19.7764
Piksa-hegy	Maja e Piksës	Levani-hát	1136	é. sz. 40,0442°, k. h. 19,9073°40.0442, 19.9073
Reç-hegy	Maja e Reçit	Levani-hát	1116	é. sz. 40,0728°, k. h. 19,9008°40.0728, 19.9008
Gostila-hegy	Maja e Gostilës	Levani-hát	1102	é. sz. 40,0631°, k. h. 19,8905°40.0631, 19.8905
Mblerëza-hegy	Maja e Mblerëzës	Çika-hegység	1095	é. sz. 40,1561°, k. h. 19,6988°40.1561, 19.6988
Lugjët-hegy (’Vályúk hegye’)	Maja e Lugjeve	Levani-hát	1045	é. sz. 40,0390°, k. h. 19,9042°40.039, 19.9042
Kelkaza-hegy	Maja e Kelkazës	Lungara-hegység	0981	é. sz. 40,3129°, k. h. 19,5957°40.3129, 19.5957
Lavan-hegy	Maja e Lavanit	Levani-hát	0953	é. sz. 39,9960°, k. h. 19,9351°39.996, 19.9351