Albán nyelv

Az albán nyelv (albánul Shqip/Shqipe/Shqipja) az indoeurópai nyelvcsalád egy önálló ágának egyetlen tagja. A nyelv Albánia (Shqipëria) hivatalos nyelve, a 2011. évi népszámlálás alapján a lakosság 98,8%-a, azaz 2 765 610 fő anyanyelveként használja.^[2] Az albánt beszélik még Koszovóban, Montenegróban és Szerbiában (együtt 3 millió beszélő), Észak-Macedóniában (400 000), Görögországban (600 000), valamint Törökországban (2-2,5 millió), Olaszországban (ez utóbbi helyen tősgyökeres albán csoportok az arberes nyelvet beszélik), Romániában, Bulgáriában, Ukrajnában, és Európán kívül Szíriában, Egyiptomban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Argentínában és Ausztráliában.^[1]

Albán Shqipe
Beszélik	Albánia, Koszovó, Észak-Macedónia, Görögország, Olaszország, Törökország, Románia, Bulgária, Ukrajna, Szíria, Egyiptom, Egyesült Államok, Kanada, Argentína és Ausztrália
Terület	Délkelet-Európa
Beszélők száma	kb. 12 800 000[1] fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    Albán nyelv
Írásrendszer	Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos	Albánia, Koszovó
Nyelvkódok
ISO 639-1	sq
ISO 639-2	sqi (T)alb (B)
A Wikimédia Commons tartalmaz Shqipe témájú médiaállományokat.

Az albán ábécé

Bővebben: Albán ábécé

A betűk: A, B, C, Ç, D, Dh, E, Ë, F, G, Gj, H, I, J, K, L, Ll, M, N, Nj, O, P, Q, R, Rr, S, Sh, T, Th, U, V, X, Xh, Y, Z, Zh

A betűk nevei: a, bë, cë, çë, dë, dhë, e, ë, fë, gë, gjë, hë, i, jë, kë, lë, llë, më, në, një, o, pë, që, rë, rrë, së, shë, të, thë, u, vë, xë, xhë, y, zë, zhë

A w csak idegen nevekben fordul elő (nagyon ritka).

Gyakori a jésítés: gj,nj,q ez utóbbi palatális k hangot jelöl.

Sohasem választjuk el a következő betűket: dh, gj, ll, nj, rr, sh, th, xh, zh.

Kiejtés

Magánhangzók

• a: megfelel a magyar palóc nyelvjárásbeli rövid á-nak [a]: kam [kam]
• e: megfelel a csak a magyar nyelvjárásokban létező zárt, kissé é-s színezetű e-nek [e]: qesh [ceʃ]
• ë: kiejtése rövid, semleges ö-szerű hang, melyet a szakirodalomban schwa néven ismernek (jellemző a német, angol, francia hangsúlytalan e hang ejtésekor) [ə]: unë ['unə]
• i: megfelel a magyar i-nek [i]: libër ['libər]
• o: megfelel a magyar o-nak [o]: thom [θom]
• u: megfelel a magyar u-nak [u]: punoj ['punoj]
• y: megfelel a magyar ü-nek [y]: dyzet ['dyzet]

Az egyes hangok nyelvjárásonként változhatnak. A gegben sokszor más hangot ejtenek az ë helyett, igen sok az orrhang, melyet az ^ ékezet jelöl, és általában a szóbeli r helyett n-et ejtenek: toszk rërë ['rərə] – geg rânë ['rãnə].

Az olaszországi nyelvjárásra jellemző, hogy az y betűt [i]-nek ejtik, valamint az ë behelyettesítése más hanggal (pl: [e], [o], [u]), amely olykor szélsőséges kiejtést is eredményezhet (lásd még a mássalhangzókat is!): dyzet ['dizet], vëlla [vwa].

Kettőshangzók

Az albánban kevés kettőshangzót találunk, a legjellemzőbbek az ie [ie], ua [ua], ue [ue] (egyes nyelvjárásokban egyszerű [u:]), ye [ye] kapcsolatok.

Mássalhangzók

A b, c, d, f, g, j, k, m, n, p, r, t, v, z betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [ts], [d], [f], [g], [j], [k], [m], [n], [p], [r], [t], [v], [z]). Példák: libër [lib'ər], Jacy [ja'tsy], di [di], flas [flas], grua [grua], je [je], mik [mik], motrë [mot'rə], janë [ja'nə], punoj [pu'noj], gruaja ['gruaja], këtu [kə'tu], vëlla [və'lla], Erzeni [erze'ni].

A többi betűt a következő módon ejtjük:

• ç: magyar cs [t͡ʃ]: Kuçi [ku't͡ʃi]
• dh: mint az angol th a then szóban [ð]: Hardhista [harðis'ta]
• gj: magyar gy [ɟ]: Gjërgj [ɟərɟ]
• h: magyar h [h], de nyelvjárásokban (főleg Olaszországban) előfordulhatnak zöngésebb változatai [x], [γ]: hamë [ha'mə]/[xa'mə]/[γa'mə]
• l: mint a magyar l [l], az olasz nyelvjárásokban lehet lágy is [ʎ]: libër [lib'ər] ([ʎib'ər])
• ll: mint a magyar hosszú ll [ll], az olasz nyelvjárásokban (Greçi, Këmarini, Munxhifuni, Ruri, Kazallveqi, Shen Kogi, Puhëriu, Karfici, Mashqiti, Hora të Arbëreshëvet, Sëndastinës) gargalizáláskor ejtett gégehanghoz hasonlít (gh) [γ], ilyenkor u után gyakran nem ejtik: vëlla [və'lla] ([və'γa] sőt [vwa])
• nj: magyar ny [ɲ]: një[ɲə]
• q: magyar ty [c]: qesh [ceʃ]
• rr: erősen pergetett r [rr]: rreth [rreθ]
• s: magyar sz [s]: motrës [mot'rəs]
• sh: magyar s [ʃ]: është [əʃ'tə]
• th: mint az angol th a think szóban [θ]: thuash [θu'aʃ]
• x: magyar dz [d͡z]: Rranxa [rran'd͡za]
• xh: magyar dzs [d͡ʒ]: Hoxha [ho'd͡ʒa]
• zh: magyar zs [ʒ]: Librazhdi [libraʒ'di]

A toszk és arbëresh nyelvjárásokban a szó végi zöngés mássalhangzók zöngétlenné válhatnak, valamint a zöngétlen mássalhangzók zöngések előtt szintén zöngésekké válnak: Gjërgj [ɟərc]; ishmë [iʒm].

Olaszországban a h egyes helyeken hasonlóan hangzik, mint az ll [γ], de sohasem ott, ahol az ll-t is így ejtik!.

Hangsúly

A hangsúly általában az utolsó vagy az utolsó előtti szótagon van, nem jelölik; általában ragozás közben is megőrzi helyét, bár többes számban eltolódhat: njeriu [ɲe'ri.u] – njerëzit ['ɲerəzit]. Az összetett szavaknál csak az utolsó tag hangsúlya marad meg.

Itt a hangsúlyos magánhangzót dőlt betűvel jelezzük.

Nyelvjárások

Albán nyelvjárások

Három dialektusa ismert: Albániában északon a geg (gegërishte) nyelvjárást, délen a toszkot (toskërishte) beszélik, az elválasztóvonal a Shkumbin folyó. A harmadik az Olaszországban beszélt nyelvjárás, az arberesek nyelve (arbërisht, arbëreshë), amelyet azonban számos ember és nyelvész is úgy ítél, hogy lehet külön nyelvnek tekinteni, mivel elég régóta beszélt nyelv és az itáliai albánok nem vették át az irodalmi nyelvet. Az irodalmi albán nyelv (gjuha letrare shqipe) a toszk nyelvjáráson alapul, de sok geg elem is belekerült. Az egyes nyelvjárásoknak alnyelvjárásai is kialakultak, de ezek leginkább csak szókincsükben különböznek egymástól.

Irodalmi	Toszk	Geg	Fordítás
Shqipëri	Shqipëri	Shqypni	Albánia
është	është	âsht	van
bëj	bëj	bâj	csinál
emër	emër	êmën	név
pjekuri	pjekuri	pjekuni	érettség
gjendje	gjëndje	gjêndje	szituáció
zog	zok	zog	madár
mbret	mbret	mret	király
për të punuar	për të punuar	me punue	dolgozni
rërë	rërë	rânë	homok
qenë	qënë	qenë	van (mn. in.)

A geg nyelvjárást beszélik Koszovóban, valamint Kelet-Európa többi részén, míg Törökországban és Görögországban a toszk a domináns. Az olaszországi albánok mind az arberes nyelvet beszélik.

Története

Meshari

Alaktan

Névelők

Az albán határozatlan névelő a një (egyes szám) és a ca (többes szám). A határozott névelőt ragokkal fejezik ki, hím- és semlegesnemben -i, nőnemben -(j)a.

Főnevek

Az albán három nyelvtani nemet különböztet meg (hím-, nő- és semlegesnem – ez utóbbiak nagy része hímneműként ragozódik). Ezen belül megkülönböztetjük a határozott névelővel álló alakokat.

Az albán szótárakban a főnevek négy alakját adják meg: az egyes szám alanyesetű határozatlan alakot; az egyes szám alanyesetű határozott alakot; a többes szám alanyesetű határozatlan alakot; valamint a többes szám alanyesetű határozott alakot: det, deti, dete, detet.

A főneveket ragozásuk szerint három csoportra oszthatjuk. Az első ragozásba a főnevek kb. 35%-a, főleg hímneműek tartoznak. A másodikba kb. 5%, szintén hímneműek (és semlegesek), jellegzetessége a lágyítás. Végül a harmadikba a főnevek maradéka tartozik, melyek nőneműek.

Az első ragozású főnevek

det – tenger

	Egyes szám, határozatlan	Egyes szám, határozott	Többes szám, határozatlan	Többes szám, határozott
Alanyeset	det	deti	dete	detet
Birtokos eset	i deti	i detit	i deteve	i deteve
Részeshatározós eset	deti	detit	deteve	deteve
Tárgyeset	det	detin	dete	detet
Eredethatározó eset	deti	detit	deteve, detesh	deteve

ujë i një deti të ftohtë – egy friss tenger vize
ujë i detit Adriatik – az Adriai-tenger vize

Egyes főnevek ragozás közben elvesztik utolsó szótagukból a hangsúlytalan ë hangot: libër – könyv.

	Egyes szám, határozatlan	Egyes szám, határozott	Többes szám, határozatlan	Többes szám, határozott
Alanyeset	libër	libri	libra	librat
Birtokos eset	i libri	i librit	i librave	i librave
Részeshatározós eset	libri	librit	librave	librave
Tárgyeset	libër	librin	libra	librat
Eredethatározó eset	libri	librit	librave, librash	librave

A második ragozású főnevek

mik – barát, prag – esernyő

	Egyes szám, határozatlan	Egyes szám, határozott	Többes szám, határozatlan	Többes szám, határozott
Alanyeset	mik, prag	miku, pragu	miq, pragje	miqtë, pragjet
Birtokos eset	i miku, i pragu	i mikut i pragut	i miqve i pragjeve	i miqve i pragjeve
Részeshatározós eset	miku pragu	mikut pragut	miq pragjeve	miqtë pragjet
Tárgyeset	mik, prag	mikun, pragun	miq, pragje	miqtë, pragjet
Eredethatározó eset	miku, pragu	mikut pragut	miqve pragjeve	miqve, miqësh pragjeve, pragjesh

A harmadik ragozású főnevek

motër – lánytestvér

	Egyes szám, határozatlan	Egyes szám, határozott	Többes szám, határozatlan	Többes szám, határozott
Alanyeset	motër grua	motra gruaja	motra gra	motrat gratë
Birtokos eset	i motre i gruaje	i motrës i gruas	i motrave i grave	i motrave i grave
Részeshatározós eset	motre gruaje	motrës gruas	motrave grave	motrave grave
Tárgyeset	motër grua	motrën gruan	motra gra	motrat gratë
Eredethatározó eset	motre gruaje	motrës gruas	motrave, motrash grave	motrave grave

Az -a, -e, -e, -o, -o tövű főnevek -e végződés helyett -je-t kapnak: mace – maceje
Hangsúlyos magánhangzóra végződő szavak -ës helyett -së végződést kapnak, hangsúlytalan magánhangzóra végződők pedig egyszerű -s-t: mace – maces.

Az olaszországi nyelvjárások egyes esetekben eltérhetnek az itt megadottaktól (főként az ë használatában).

A semlegesnemű főnevek ragozása

A semlegesnemű főnevek egyes számban hímneműként, többes számban nőneműként ragozódnak.

Birtokviszony

Az albán birtokos, valamint jelzős szerkezetben használnunk kell egy kapcsolószót, ami i, e, së, të lehet. Használatuk:

• i-t használunk alanyesetű egyes számú hímnemű főnév esetén;
• e-t használunk alanyesetű egyes számú nőnemű főnév; tárgyesetű egyes számú főnév; alany- vagy tárgyesetű többes számú főnév esetén;
• së-t használunk egyéb esetű egyes számú határozott nőnemű főnév esetén;
• të-t használunk minden más esetben.

Melléknevek

A melléknevek csak akkor kaphatnak végartikulust, ha megelőzik a főnevet. Normál esetben a jelző a vonatkozószó után áll.

Névmások

Személyes névmások

Ragozásuk a következő (Alany-, Birtokos-, Részeshatározós- (hangsúlyos/hangsúlytalan), Tárgy- (hangsúlyos/hangsúlytalan), Eszközhatározós eset; Részeshatározós eset + e; Részeshatározós eset + i):

• Egyes szám első személy – én: unë, –, mua/më, mua/më, meje; ma; m'i
• Egyes szám második személy – te: ti, –, ty/të, ty/të, teje; ta; t'i
• Egyes szám harmadik személy – ő (hímnem – nőnem): ai – ajo, i atiji – i asaji, atiji/i – asaji/i, atë/e, tij – saj; ia; ia
• Többes szám első személy – mi: ne, –, neve/na, ne/na, nesh; na e; na i
• Többes szám második személy – ti: ju, –, juve/ju, ju, jush; jua; jua
• Többes szám harmadik személy – ők (hímnem – nőnem): ata – ato, i atyre, atyre/u, ata/i – ato/i, tyre; ua; ua

Birtokos névmások

Ragozásuk a következő (Egy birtok → Ae, Be, Re, Te, Ee (hangsúlyos/hangsúlytalan alakok); Több birtok → Ae, Be, Re, Te, Ee):

• Hangsúlytalan alakok:
  • Egyes szám első személy – az én …-m (hímnem – nőnem): im – ime, tim – sime, tim – sime, tim – time, tim – sime; e mi – e mia, të mi – të mia, të mi – të mia, e mi – e mia, të mi – të mia
  • Egyes szám második személy – a te …-d (hímnem – nőnem): yt – jote/jot, tënd/tyt – sate/sat, tënd/tyt – sate/sat, tënd/tët – tënde/tët, tënd/tyt – sate/sat; e tu – e tua, të tu – të tua, të tu – të tua, e tu – e tua, të tu – të tua
  • Egyes szám harmadik személy – az ő …-je (hímnem hímnemű – nőnemű birtok): i tij – e tij, të tij – së tij, të tij – së tij, e tij, të tij – së tij; e tij, të tij, të tij, e tij, të tij
  • Egyes szám harmadik személy – az ő …-je (nőnem hímnemű – nőnemű birtok): i saj – e saj, të saj – së saj, të saj – së saj, e saj, të saj – së saj; e saj, të saj, të saj, e saj, të saj
  • Egyes szám harmadik személy – a saját …-ja (hímnemű – nőnemű birtok): i vet – e vet, të vet – së vet, të vet – së vet, e vet, të vet – së vet; e vet, të vet, të vet, e vet, të vet
  • Többes szám első személy – a mi …-nk (hímnem – nőnem): ynë – jonë, tonë – sonë, tonë – sonë, tonë, tonë – sonë; e tanë – e tona, të tanë – të tona, të tanë – të tona, e tanë – e tona, të tanë – të tona
  • Többes szám második személy – a ti …-tek (hímnem – nőnem): juaj, tuaj – suaj, tuaj – suaj, tuaj, tuaj – suaj; e tuaj – e tuaja, të tuaj – të tuaja, të tuaj – të tuaja, e tuaj – e tuaja, të tuaj – të tuaja
  • Többes szám harmadik személy – az ő …-jü;k (hímnem – nőnem): i tyre, të tyre, të tyre, e tyre, të tyre; e tyre, të tyre, të tyre, e tyre, të tyre
• Hangsúlyos alakok:
  • Egyes szám első személy – az enyém (hímnem – nőnem): imi – imja, timit – simes, timit – simes, timin – timen, timit – simes; të mitë – të miat, të mive – të miave, të mive – të miave, të mitë – të miat, të mive – të miave
  • Egyes szám második személy – a tiéd (hímnem – nőnem): yti – jotja, tëndit – santes, tëndit – santes, tëndin – tënden, tëndit – santes; të tutë – të tuat, të tuve – të tuave, të tuve – të tuave, të tutë – të tuat, të tuve – të tuave
  • Egyes szám harmadik személy – az övé (hímnem hímnemű – nőnemű birtok): i tiji – e tija, të tijit – së tijës, të tijit – së tijës, të tijin – të tijën, të tijit – së tijës; të tijtë – të tijat, të tijve – të tijave, të tijve – të tijave, të tijtë – të tijat, të tijve – të tijave
  • Egyes szám harmadik személy – az övé (nőnem hímnemű – nőnemű birtok): i saji – e saja, të sajit – së sajës, të sajit – së sajës, të sajin – të sajën, të sajit – së sajës; të sajtë – të sajat, të sajve – të sajave, të sajve – të sajave, të sajtë – të sajat, të sajve – të sajave
  • Egyes szám harmadik személy – a sajátja (hímnemű – nőnemű birtok): i veti – e veta, të vetit – së vetës, të vetit – së vetës, të vetin – të vetën, të vetit – së vetës; të vetët – të vetat, të vetëve – të vetave, të vetëve – të vetave, të vetët – të vetat, të vetëve – të vetave
  • Többes szám első személy – a miénk (hímnem – nőnem): yni – jona, tonit – sonës, tonit – sonës, tonin – tonën, tonit – sonës; tanët – tonat, tanëve – tonave, tanëve – tonave, tanët – tonat, tanëve – tonave
  • Többes szám második személy – a tiétek (hímnem – nőnem): juaji – juaja, tuajit – suajës, tuajit – suajës, tuajin – tuajën, tuajit – suajës; tuajt – tuajat, tuajve – të tuajave, tuajve – të tuajave, tuajt – tuajat, tuajve – të tuajave
  • Többes szám harmadik személy – az övék (hímnem – nőnem): i tyri – i tyrja, të tyrit – së tyrës, të tyrit – së tyrës, të tyrin – të tyrën, të tyrit – së tyrës; të tyret, të tyreve, të tyreve, të tyret, të tyreve

Számnevek

• 1–10: një, dy, tre/tri, katër, pesë, gjashtë, shtatë, tetë, nëntë, dhjetë
• 11–21: njëmbëdhjetë, dymbëdhjetë, trembëdhjetë/trimbëdhjetë, katërmbëdhjetë, pesëmbëdhjetë, gjashtëmbëdhjetë, shtatëmbëdhjetë, tetëmbëdhjetë, nëntëmbëdhjetë, njëzet, njëzet e një
• 30–100, 1000: tridhjetë, dyzet, pesëdhjetë, gjashtëdhjetë, shtatëshjetë, statëdhjetë, tetëdhjetë, nëntëdhjetë, qind, mije

Az ige

Az albánban nincsen főnévi igenév, a szótárban az igéket egyes szám első személyű alakban találjuk meg.

Szabályos igeragozás

Az igeragozásnál három csoportot különböztetünk meg: a mássalhangzóra végződő igéket, a magánhangzóra végződő igéket és a -j-re végződőket.

Példák: qesh – nevetni, flas – beszélni, ha – enni, punoj – dolgozni

	Kijelentő mód, jelen idő (aktív)	Kijelentő mód, jelen idő (passzív)	Kötő mód, jelen idő (aktív)	Kötő mód, jelen idő (passzív)
E1	qesh, qeshënj flas ha punoj	qeshem flasem hahem punohem	të qesh të flas të ha të punoj	të qeshem të flasem të hahem të punohem
E2	qesh flet ha punon	qeshesh flasesh hahesh punohesh	të qeshesh të flasësh të hash të punosh	të qeshesh të flasesh të hahesh të punohesh
E3	qesh, qeshën flet ha punon	qeshet flaset hahet punohet	të qeshë të flasë të harë të punojë	të qeshet të flaset të hahet të punohet
T1	qeshim, qeshmi flasim hamë, hami punojmë	qeshemi flasemi hahemi punohemi	të qeshim të flasim të hamë të punojmë	të qeshemi të flasemi të hahemi të punohemi
T2	qeshni flisni hani punoni	qeshen flasen hahen punohen	të qeshin të flisin të hanë të punojnë	të qeshen të flasen të hahen të punohen
T3	qeshin, qeshnjën flasin hanë punojnë	qeshem flasem hahem punohem	të qesh të flas të ha të punoj	të qeshem të flasem të hahem të punohem

Az E2-ben és E3-ban az -s végű igék töve -t-re módosul; ugyanezeknél a hangsúlyos -a, -o hangok E2-ben és E3-ban -e-re, T2-ben -i-re változnak.

Egyes észak-olasz nyelvjárásokban a punonj ragozása a következő: punonjë, punonë, punonë, punonjëmë, punonjëni, punonjënë.

Visszaható alakok képzésénél tőhangzó-csere történik: a -j-végű igéknél a -j-t -h-ra cseréljü;k, a magánhangzó végűeknél a végződés elé beiktatunk egy -h-t.
Példa a lahem – mosakodni ragozására: lahem, lahesh, lahet, lahmi, lahni, lahen.

Folyamatos igeragozás:

• Albániában:
  • Aktív: qeshja, qeshje, qeshte, qeshnim, qeshnit, qeshnim
  • Passzív: qeshesha, qesheshe, qeshej, qesheshim, qesheshi, qesheshin
• Olaszországban:
  • Aktív: qeshnja, qeshnje, qeshnej*, qeshim, qeshit, qeshim
  • Passzív: qeshesha, qesheshe, qeshej, qesheshim, qesheshi, qesheshin

* Egyes igéknél a tő magánhangzójának cseréjével és nem raggal képzik!

Rendhagyó igeragozás

Példák: jam – lenni, kam – bírni, birtokolni, thom/them – beszélni

	Kijelentő mód, jelen idő	Kötő mód, jelen idő
E1	jam kam thom/them	të jem të kem të thom
E2	je ke thua	të jesh të kesh të thuash
E3	është, i(sh)* ka thotë, thotan*	të jetë të ketë të thotë, të thotan*
T1	jemi kemi thomi	të jemi të kemi të thomi
T2	jeni, ini* keni thoni, thuni*	të jeni, t'ini* të keni të thoni, të thuni*
T3	janë kanë thonë	të jenë të kenë të thanë

A *-gal jelölt formák Olaszországban használatosak.

Példaszöveg

Të gjithë njerëzit lindin të lirë dhe të barabartë në dinjitet dhe në të drejta. Ata kanë arsye dhe ndërgjegje dhe duhet të sillen ndaj njëri tjetrit me frymë vëllazërimi.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.