Andok
hegység From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Az Andok a Föld leghosszabb hegysége Dél-Amerika nyugati partja mentén. Hossza 7000 km, szélessége nagyjából 200–300 km, néhány helyen (a 18° és a 20° szélességek között) meghaladja az 500 km-t (Bolíviában 640 km),[1] átlagos magassága 4000 m. A központi vonulatok oldalairól kisebb hegységek válnak le. Hét országban terül el: Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru, Venezuela.
.jpg)
Az Andok a második legmagasabb hegység. Legmagasabb pontja az Aconcagua (6962 m). A Chimborazo az ecuadori Andokban a Föld középpontjától legtávolabb eső hely, az egyenlítői kidudorodás miatt. Az Andok nem olyan magas, mint a Himalája, de legalább olyan széles és majdnem kétszer olyan hosszú.
Remove ads
Fizikai jellemzők
Geológia
Az Andokat alapvetően lemeztektonikai folyamatok hozták létre, a Nazca-lemez alábukása (szubdukciója) a dél-amerikai lemez alá. A két lemez határát a Peru-Chile óceáni árok jelzi. A fiatal Nazca litoszféra ellenállása a szegélyek mentén sok földrengést okoz.
Az Andok kialakulása a jura időszakban kezdődött. A kréta időszakban kezdte elnyerni mai formáját, a keleti ősi kratonok üledékes és átalakult kőzeteinek kiemelkedésével törésével és gyűrődésével. A Nazca-lemez, illetve részben az Antarktiszi-lemez alábukása életben tartja a tektonikus erőket és folyamatos hegységképződéshez (orogenezishez) vezet, amely nagy földrengésekkel és vulkánkitörésekkel jár. Délen nagy törés választja el a Tűzföldet a kis Scotia kéreglemeztől. Az 1000 kilométeres Drake-átjáró túloldalán, a Scotia-lemeztől délre fekszenek az Antarktiszi-félsziget hegyei, amelyek az Andok láncai meghosszabbításának látszanak.
Az Andokban több aktív vulkán van. A leghíresebb a Cotopaxi, az egyik legmagasabb aktív vulkán a világon. Az Andok három részre oszlik: a Déli-Andok Argentínában és Chilében, a Közép-Andok Chile északi részén, Peruban és Bolíviában, valamint az Északi-Andok Ecuador északi részén, Peruban és Venezuelában. Az Északi-Andok két vonulatra oszlik: a Nyugati Kordillera és a Keleti Kordillera, amelyeket mély medencék választanak el egymástól.
Éghajlat
Az Andok éghajlata a magassággal és tengerhez való közelséggel változik. A déli rész esős és hideg, a központi nagyon száraz, az északi esős és meleg, 18 °C átlaghőmérséklettel. Az éghajlat a magassággal hirtelen változik. A hóborította Cotopaxi hegycsúcstól néhány kilométerre már esőerdők vannak.
A hóhatár az elhelyezkedéstől függ. Ecuadorban, Venezuelában, Kolumbiában és Peruban 4500–4800 m, Dél-Peru és Észak-Chile száraz hegységeiben (a 30° déli szélesség körül) 4800–5200 m. Dél felé csökkenni kezd, az Aconcaguán (32° D) 4500 m, a 40° szélességnél 2000 m, az 50°-nál 500 m, és a Tűzföldön (55° D) már csak 300 m. Az 50° D-től kezdődően több gleccser lenyúlik a tengerszintre.
Élővilág
Remove ads
Emberek
Felfedezése
Woodbine Parish és Joseph Barclay Pentland végighaladt a bolíviai Andok nagy részén 1826 és 1827 között.
Hegycsúcsok
Az Andok 10 legmagasabb hegycsúcsa:
Remove ads
Források
Irodalom
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads