Angelo Scola

Angelo Scola (Milánó, 1941. november 7. –) olasz filozófus és teológus, a Milánói főegyházmegye nyugalmazott érseke, bíboros, korábban Velencei pátriárka.

Angelo Scola
milánói érsek
Sufficit gratia Tua (Elég a Te kegyelmed)
Született	1941. november 7. (83 éves) Malgrate
Nemzetiség	olasz
Iskolái	Fribourgi Egyetem Szent Szív Katolikus Egyetem
Munkássága
Felekezet	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1970. július 18. Teramo
Püspökké szentelés	1991. szeptember 21.
Bíborossá kreálás	2003. október 21.
Hivatal	Grosseto püspöke
Hivatali idő	1991–1995
Hivatal	velencei pátriárka
Hivatali idő	2002–2011
Elődje	Marco Cé
Utódja	Francesco Moraglia
Hivatal	milánói érsek
Hivatali idő	2011-2017
Elődje	Dionigi Tettamanzi
Utódja	Mario Enrico Delpini
Angelo Scola aláírása
Díjak	Stephanus-díj Ambrogino d'oro (2017. július 12.)[1]
Angelo Scola a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Angelo Scola témájú médiaállományokat.

1941. november 7-én született Milánóban, apja, Carlo Scola, teherautósofőr, bátyja, Pietro több időszakon át Malgrate lombard városka polgármestere volt. Leccóban, a Manzoni Líceumban tanult, majd 1964 és 1967 között a milánói Szent Szív Katolikus Egyetemen hallgatott filozófiát. Disszertációját keresztény filozófiából írta. Diplomájának megszerzése után belépett a Milánói Érseki Szemináriumba. Papi tanulmányait 1969-től a Teramo-Atri egyházmegye szemináriumában folytatta. 1970. július 18-án Teramóban Abele Conigli püspök pappá szentelte.

1986-tól 1991-ig a Szentszéken a Hittani Kongregáción dolgozott szaktanácsadóként, majd 1991. július 18-án Grosseto püspökévé szentelték. 1995-től a Pápai Lateráni Egyetem rektora volt, majd más vatikáni intézmények tagja lett (II. János Pál Házasság- és Családtudományi Intézet, Papi Kongregáció, Egészségügyi Dolgozók Pápai Tanácsa, Család Pápai Tanácsa, Kultúra Pápai Tanácsa). 2002. január 5-én Velence pátriárkájának nevezték ki, majd a következő évben bíborossá kreálták. II. János Pál pápa 2005-ös halálát követően, majd a 2013-as konklávén esélyesnek tartották a pápai trónra.

2006-ban magyar nyelven megjelent Férfi + nő – A szerelem "súlyos esete" című könyve.^[2]

2011. június 28-án Milánó érsekévé nevezték ki, hivatalát szeptember 11-én foglalta el. 2012. április 21-től a Hittani Kongregáció tagja. 2017. július 7-én Ferenc pápa elfogadta lemondását, és nyugalmazta a bíborost. Helyére korábbi segédpüspökét, Mario Delpinit nevezte ki az érseki székbe.

Magyarul

• Fogadjuk be a valóságot! Gondolatok az egyetem intézményéről; ford. Ordasi Zsuzsa; Szt. István Társulat, Bp., 2003 (Pázmány könyvek sorozat)
• Hans Urs von Balthasar: Vizsgáljatok meg mindent. Beszélgetés Angelo Scolával; ford. Görföl Balázs; Sík Sándor, Bp., 2004 (Megközelítések)
• Férfi+nő. A szerelem "súlyos esete"; ford. Domokos György, Rihmer Zoltán; Szt. István Társulat, Bp., 2006

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Angelo Scola című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Angelo Scola 2009-ben