Antracén

Az antracén egy aromás szénhidrogén, három benzolgyűrűből épül fel. A gyűrűk lineáris anellációjúak, ez azt jelenti, hogy a középpontjaik egy egyenesbe esnek. A vegyület vázának számozása speciális, azok közé a vegyületek közé tartozik, amelyeknél a IUPAC megtartotta a hagyományos számozást.^[2] Az 1993-as IUPAC-nevezéktan szerint a név korlátlanul szubsztituálható.^[3]

Antracén
Antracén
Antracén 3D
IUPAC-név	Antracén
Kémiai azonosítók
CAS-szám	120-12-7
PubChem	8418
ChemSpider	8111
EINECS-szám	204-371-1
KEGG	C14315
ChEBI	35298
SMILES	C12=CC=CC=C1C=C3C(C=CC=C3)=C2
InChIKey	MWPLVEDNUUSJAV-UHFFFAOYSA-N
Beilstein	1905429
Gmelin	67837
UNII	EH46A1TLD7
ChEMBL	CHEMBL333179
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C14H10
Moláris tömeg	178,23 g/mol
Megjelenés	Színtelen, szilárd
Sűrűség	1,24 g/cm³, 20 °C[1]
Olvadáspont	217 °C[1]
Forráspont	340 °C[1]
Oldhatóság (vízben)	Gyakorlatilag oldhatatlan[1]
Oldhatóság (más oldószerek)	Metanol: 0,908 g per liter Hexán: 1,64 g per liter
Veszélyek
EU osztályozás	Ártalmas (Xn)[1]
R mondatok	R36/37/38, R42/43[1]
S mondatok	S22, S24, S26, S37[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az antracén elnevezés a görög anthraksz (ἄνθραξ, szén) szóból származik.^[4]

Jellemzői

Képződik számos szénvegyület száraz lepárlásakor; nagyobb mennyiségben a kőszénkátrányban található, ebből is készítik. Szintézis útján is előállítható. Színtelen, egyhajlású kristályokból áll; etanolban és dietil-éterben kevéssé, forró benzolban könnyen oldható, 213°-on megolvad, 360° felett forr. Nagyszámú származékait ismerjük. Könnyen addicionál hidrogént a középső gyűrű szénatomjain, ekkor a számozás megváltozik, és 9,10-dihidroantracénné válik.