Dietil-éter

A dietil-éter (régi nevén égény) a legismertebb éter, a köznyelv egyszerűen éternek nevezi. Sok szerves oldószerrel, például etanollal korlátlanul, de vízben csak kis mértékben oldódik. Színtelen, alacsony forráspontú, jellegzetes szagú folyadék. Fontos szerves oldószer. Korábban altatásra használták.

Dietil-éter
Dietil-éter Dietil-éter
IUPAC-név	etoxietán
Szabályos név	3-oxapentán
Más nevek	etil éter éter
Kémiai azonosítók
CAS-szám	60-29-7
PubChem	3283
ChemSpider	3168
EINECS-szám	200-467-2
DrugBank	DB13598
KEGG	D01772
ChEBI	35702
RTECS szám	KI5775000
ATC kód	N01AA01
Gyógyszer szabadnév	diethyl ether
Gyógyszerkönyvi név	Aether, Aether anaestheticus
SMILES	CCOCC
InChIKey	RTZKZFJDLAIYFH-UHFFFAOYSA-N
Beilstein	1696894
Gmelin	25444
UNII	0F5N573A2Y
UN-szám	1155
ChEMBL	CHEMBL16264
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C4H10O
Moláris tömeg	74,12 g/mol
Megjelenés	színtelen folyadék
Sűrűség	0,7134 g/cm³, folyadék
Olvadáspont	−116,3 °C (156,85 K)
Forráspont	34,6 °C (307,75 K)
Oldhatóság (vízben)	6,9 g/100 ml (20 °C)
Viszkozitás	0,224 cP 25 °C-on
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum	1,15 D (gáz)
Veszélyek
MSDS	External MSDS
Főbb veszélyek	Rendkívül gyúlékony (F+), Ártalmas (Xn)[1]
NFPA 704	4 2 1
R mondatok	R12 R19 R22 R66 R67[1]
S mondatok	(S2) S9 S16 S29 S33[1]
Lobbanáspont	−45 °C
LD50	1220 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Rokon vegyületek
Rokon éterek	Dimetil-éter Metoxipropán
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Története

A dietil-éter az egyik legrégebben ismert szerves vegyület. Először Valerius Cordus állította elő 1540-ben, amikor alkoholt kénsavval melegített. Ebből ered a vegyület régies vitrioléter és kénéter neve. Az összetételét jóval később állapította csak meg Ferdinand de Saussure 1808-ban.

Tulajdonságai

Színtelen, jellegzetes szagú, bódító hatású folyadék, gyorsan párolog. Forráspontja alacsony; a molekulák között (vegytiszta állapotban) nem alakulhat ki hidrogénkötés, de pl. alkohollal, vízzel vagy más, donálható hidrogénnel rendelkező vegyülettel igen.

Alkohollal és más apoláris oldószerekkel korlátlanul elegyedik. Vízben 7% dietil-éter oldódik, az éter szobahőmérsékleten 1,3% vizet old. A zsírok és más lipidek jól oldódnak benne.

Tűzveszélyes anyag, levegővel keveredve robbanó elegyet alkot. Felhasználása nagy óvatosságot kíván. Az éter stabil vegyület, de ha levegővel érintkezik, robbanásveszélyes peroxidokat képez. A peroxidképződést fény, vas, sók, és egyes szerves vegyületek (például aldehidek) szennyezései katalizálják.

Előállítása

Az éter két etanolmolekulából vízkilépéssel (kondenzáció) keletkezik:

${\displaystyle {\ce {C2H5OH{}+C2H5OH->[{\ce {cc.\ H2SO4}}]C2H5-O-C2H5{}+H2O}}}$

Felhasználása

Régebben műtéti altatáskor használták, ma már csak állatkísérleteknél alkalmazzák. Fontos szerves oldószer. Alacsony lobbanáspontja miatt a modellezésben használt belsőégésű motor üzemanyagának fontos alkotórésze. Jó párolgási tulajdonságai teszik alkalmassá a gázkészülékek termomechanikus lángőrének töltésére.