Arancini

Olaszul arancini (fonetikusan: aranˈtʃiːni) vagy szicíliaiul arancine (fonetikusan: aɾanˈdʒiːnɪ)^{[* 1]} zsemlemorzsába forgatott, majd olajsütőben kisütött töltött rizsgolyók. A név jelentése "kis narancs", mert a formája és színe a narancsra emlékeztet. A Kelet-Szicíliában készített Arancini al ragù kúp alakját az Etna formája ihlette.^[3]

arancini
Szicíliai arancini felszolgálva
Más néven	arancine
Típus	street food
Nemzet, ország	Olaszország
Gyártás helye	Szicília
Alapanyagok	rizs, hús, gomba, borsó, sajt
Fűszerek	bors, szerecsendió, fokhagyma, snidling
Kalória (1 adag)	888
Ismertebb receptek	Arancini Arancini, az olasz street food kaja Arancini olasz rizsgolyó Sajtos-petrezselymes rizsgombóc - az arancini Olasz rizsgolyó, azaz arancini
A Wikimédia Commons tartalmaz arancini témájú médiaállományokat.

Kúp alakú arancini

Történet

Felnyitott arancino, melyben látható a rizs és ragù töltelék

Az aranciniről úgy tartják, hogy a X. századi Szicíliából származik, amikor a sziget arab uralom alatt állt.^[4][5]

Palermóban, Siracusában és Trapaniban a december 13-ai Szent Lúcia vértanú ünnepének hagyományos étele, mert aznap sem kenyeret, sem tésztát nem volt szabad fogyasztani. Ezt egy 1646-os súlyos éhínségben enyhet hozó gabonaszállító hajó Santa Lúcia napján történt megérkezésére emlékezetére tartják.^[6]

A modern olasz gasztronómiában egyre népszerűbbek a kézzel, illetve kézből ehető ételek, így az arancini minden szicíliai kirakodóvásáron megtalálható,^[7] de különösképpen jelen van Palermóban, Messinában és Cataniában. A hagyomány szerint vadászatai alkalmával arancinit szolgáltak fel II. Frigyes német-római császárnak és szicíliai királynak (1194-1250).

Hozzávalók, változatok

Sokféle helyi változat létezik, melyek a töltelékben és a formájukban is különböznek.

A legáltalánosabb töltelékfajták:

• az al ragù vagy al sugo, melyek húsos szósszal (ragù) vannak töltve, ahol a húst vagy darálthúst alacsony hőfokon, lassú tűzön, fűszeres paradicsomszósszal főzik, továbbá mozzarellával és/vagy caciocavallo sajttal,^[8] valamint gyakran borsóval;
• és az al burro vagy ô bburru, melyek sonkával és mozzarellával vagy besamellel vannak töltve.

Az arancini al ragù a legközkedveltebb változata, mely kávézókban kapható Szicíliában és jellemzően húst, paradicsomszószt, rizst és mozzarellát, vagy sajtot tartalmaz. Több kávézó arancini al burro-t is árul vajjal vagy besamel szósszal, illetve arancini con funghi (gombás), con pistacchi (pisztáciás), vagy con melanzane (padlizsános) variációkat.

A római konyha supplì-ja hasonló az arancini-hez, de általában – egyebek közt – sajttal töltik és különféle előállítási módjai vannak. Nápolyban a rizsgolyókat pall'e riso-nak hívják. Többféle recept ered a dél-texasi olasz diaszpórából, pl. a chilivel fűszerezett töltelékkel töltött arancini.^[9]

Megjelenése a kultúrában

Andrea Camilleri (1925-2019) olasz író detektívregényeinek főszereplője, Montalbano felügyelő nagy arancini-kedvelő és különösen azt szereti, amelyet házvezetőnője és szakácsa, Adelina Cirrinciò készít. A könyvsorozat, illetve a televízió-adaptáció sikere hozzájárult az étel ismertté válásához Olaszországon kívül is.^[10]

Kapcsolódó szócikkek

• Olasz konyhaművészet
• Antipasto

Megjegyzések

1. olaszul és szicíliaiul is többes számban vannak; egyes számban, olaszul: arancino, szicíliaiul: arancinu vagy arancina.^[1][2]