Arzin

Az arzin vagy arzén-hidrogén egy szervetlen vegyület, az arzén hidridje. Összegképlete AsH₃. Az ammóniához és a foszfinhoz hasonló szerkezetű molekulákat alkot. Színtelen, fokhagymára emlékeztető szagú gáz. Erősen mérgező.

Arzin
arzin
IUPAC-név	arzin
Szabályos név	arzán
Más nevek	arzén-hidrogén
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7784-42-1
PubChem	23969
ChemSpider	22408
EINECS-szám	232-066-3
ChEBI	47217
RTECS szám	CG6475000
InChIKey	RBFQJDQYXXHULB-UHFFFAOYSA-N
Gmelin	599
UNII	V1I29R0RJQ
UN-szám	2188
ChEMBL	CHEMBL1231052
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	AsH3
Moláris tömeg	77,95 g/mol
Megjelenés	színtelen gáz
Sűrűség	3,5198 kg/m³ (0 °C, gáz)[1] 1,4613 kg/dm³ (folyadék, forrásponton)[1]
Olvadáspont	−116,9 °C[1]
Forráspont	−62,48 °C[1]
Oldhatóság (vízben)	200 mg/l (20 °C)[1]
Kristályszerkezet
Molekulaforma	trigonális piramis
Dipólusmomentum	0,20 D
Veszélyek
EU osztályozás	Nagyon mérgező (T+), Nagyon gyúlékony (F+), Veszélyes a környezetre (N)[2]
NFPA 704	4 4 2
R mondatok	R12, R26, R48/20, R50/53[2]
S mondatok	(S1/2), S9, S16, S28, S33, S36/37, S45, S60, S61[2]
Lobbanáspont	gyúlékony gáz
Rokon vegyületek
Rokon hidridek	Ammónia; Foszfin; Sztibin; Bizmutin
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Szerkezete

Az arzin molekulája az ammóniához és a foszfinhoz hasonlóan trigonális piramis alakú. A molekulában található arzénatomhoz egy nemkötő elektronpár tartozik. Mivel az arzénatom nagyobb térigényű, a molekula kötésszöge (92°) kisebb, mint az ammóniában és a foszfinban.

Kémiai tulajdonságai

Az arzin instabil vegyület, könnyen elemeire bomlik. Ezt a tulajdonságát az arzén kimutatására használják az analitikában (Marsh-féle próba). Redukáló tulajdonságú. Meggyújtva elég, az égésekor vízgőz és arzén(III)-oxid keletkezik. Az ezüst-nitrátot redukálja, fémes ezüstöt szabadít fel belőle.

Előállítása

Különböző arzénvegyületekből állítható elő, naszcensz hidrogénnel végzett redukcióval. Például:

${\displaystyle \mathrm {H_{3}AsO_{3}+6\ H\rightarrow AsH_{3}+3\ H_{2}O} }$

Arzenidekből (például magnézium- vagy cink-arzenidből) savak hatására szintén arzin szabadul fel.

Felhasználása

Az arzint szerves arzénvegyületek előállítására, illetve a félvezetőiparban használják fel.

Néhány, az arzinból levezethető szerves vegyületet az első világháborúban hadi célokra használtak.

Források

• Nyilasi János: Szervetlen kémia
• Bodor Endre: Szervetlen kémia I.